„3753 Cruithne” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Irodalom: form |
Kék linkek |
||
39. sor:
[[File:Horseshoe orbit of Cruithne from the perspective of Earth.gif|300px|bélyegkép|balra|A Cruithne kisbolygó pályája a Földdel együtt forgó koordináta-rendszerben (sárga vonal)]]
A [[Jupiter]] [[Lagrange-pont]]jaihoz tartozó [[Trójai csoport|Trójai kisbolygók]]nál számoltak ki először olyan kisbolygópályákat, amelyeknek együtt forgó [[koordináta-rendszer]]ben a pályaburkoló görbéje lópatkóhoz hasonlít. Ez a mozgástípus a [[háromtest-probléma]] egyik látványos megoldása arra az esetre, amikor egy nagyobb égitest körül csaknem körpályán keringő másik égitesthez - például a Nap körül keringő Jupiterhez - kisebb égitestek is kapcsolódnak mozgásukban. E pályák a Naphoz viszonyított koordináta-rendszerben Nap körüli pályák, azonban ha néhány pályaelemük kissé elhangolódik, akkor pályájuk finom elmozdulásokat végez a Naphoz viszonyított koordináta-rendszerben is.
Ilyen lópatkó pályán keringő, anyabolygóhoz csatolt mozgású kisbolygót a [[Neptunusz (bolygó)|Neptunusz]], a [[Mars (bolygó)|Mars]] és a 2002 AA29 kisbolygó esetében a Föld társaságában is megfigyeltek. Ezekkel a pályákkal rokon pályán mozog a Cruithne is, de pályája a Föld L4 Lagrange pontja körül záródó pálya.
Vannak a lópatkó pályához igen hasonló, de az anyabolygóhoz erősebben csatolt olyan kisbolygópályák is, amelyeknek az anyagbolygóval együtt forgó koordináta-rendszerben az anyabolygó körül záródik a pályája. Az ilyen kisbolygókat az anyabolygó távoli holdjainak is tekinthetjük. Ma már több olyan kisbolygó ismert a Föld környezetében, amelyek vagy Föld körül záródó pályán, vagy lópatkó pályán mozognak, és időnként átbillennek a kétféle pályaállapot között.
49. sor:
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Kisbolygók listája (3501–4000)]]
* [[Trójai csoport|Trójai kisbolygók]]
* [[2010 TK7]]
| |||