„Spanyol–amerikai háború” változatai közötti eltérés

 

A győzelem után brit, német, francia és japán hajók jelentek meg az öbölben.<ref name="AHRJune1988p659" /> A német flotta nyolc hajója látszólag a német érdekeket védendő tartózkodott itt, ám nagyon kezdeményező módon léptek fel: amerikai hajók elé vágtak be, a tengerészeti udvariasság szabályait felrúgva megtagadták a tiszteletadást az amerikai lobogónak, a kikötő körül vettek fel pozíciót és ellátmányt juttattak az ostromlott spanyol helyőrségnek.<ref>{{Opcit|n=Wionzek|o=x}}.</ref> Az amerikaiak nem dőltek be a német blöffnek, és azzal fenyegettek, hogy amennyiben folytatják viselkedésüket, a következménye háború lesz.<ref name=Dolan1991>{{citation|editor-last=Dolan|editor-first=Ronald E.|url=http://memory.loc.gov/frd/cs/phtoc.html|title=Philippines: A Country Study|location=Washington|publisher=Library of Congress (Call Number [http://catalog.loc.gov/cgi-bin/Pwebrecon.cgi?v3=1&DB=local&CMD=010a+92039812&&CNT=10+records+per+page DS655.P598 1993])|year=1991|chapter-url=http://lcweb2.loc.gov/cgi-bin/query/r?frd/cstdy:@field(DOCID+ph0023)|chapter=Historical Setting—Outbreak of War, 1898|last=Seekins <!-- chapter author -->|first=Donald M.

 

Dewey sorhajókapitány a szigetre szállíttatta [[Hongkong]]ból [[Emilio Aguinaldo|Emilio Aguinaldót]], az 1896-os spanyolellenes felkelés filippínó vezérét, hogy minél több helyit sorakoztasson fel a spanyol gyarmati kormányzat ellen.<ref name="U.S. Library of Congress">{{citation|url=http://www.loc.gov/rr/hispanic/1898/intro.html|title=The World of 1898: the Spanish–American War|publisher=U.S. Library of Congress|accessdate=October 10, 2007}}</ref> Júniusra az amerikai és filippínó erők a sziget nagy része felett megszerezték az ellenőrzést, [[Intramuros]] fallal körülvett városát kivéve. Június 12-én Aguinaldo kikiáltotta a Fülöp-szigetek függetlenségét.<ref>{{citation|chapter-url=http://quod.lib.umich.edu/cgi/t/text/pageviewer-idx?c=philamer;cc=philamer;rgn=full%20text;idno=aab1246.0001.001;didno=aab1246.0001.001;view=image;seq=00000221|chapter=Philippine Declaration of Independence|title=The laws of the first Philippine Republic (the laws of Malolos) 1898–1899|url=http://quod.lib.umich.edu/cgi/t/text/text-idx?c=philamer;iel=1;view=toc;idno=aab1246.0001.001|location=Ann Arbor, Michigan|publisher=University of Michigan Library|editor-last=Guevara|editor-first=Sulpicio|publication-date=1972|year=2005|accessdate=January 2, 2013}}</ref><ref name="pinas">{{cite web|title=Philippine History|url=http://pinas.dlsu.edu.ph/history/history.html|publisher=DLSU-Manila|accessdate=August 21, 2006}}</ref> Augusztus 13-án az amerikai erők – nem értesülvén a fegyverszünetről – elfoglalták [[Manila|Manilát]] is.<ref name="U.S. Library of Congress"/><ref>{{citation |url=http://www.footnote.com/spotlight/6879/newspaper_article_americans_capture/ |title=Our flag is now waving over Manilia |work=San Francisco Chronicle |accessdate=December 20, 2008}}</ref> Ez az esemény egyben az amerikai–filippínó együttműködés végét is jelentette, mivel utóbbiak nagyon nehezteltek az amerikaiakra, miután nem engedték be az erőiket az elfoglalt városba. Ez később a [[filippínó–amerikai háború]]hoz vezetett,<ref name="lac126">{{Opcit|n=Lacsamana|o=126}}.</ref> ami jóval több áldozatot követelt, mint a spanyol–amerikai. Augusztus 14-én a [[Schurman-bizottság]] javasolta, hogy az Egyesült Államok tartsa fenn uralmát a Fülöp-szigeteken, a függetlenség későbbi megadásának lehetőségével.<ref>{{Opcit|n=Brune–Burns|o=290}}</ref>