„Regensburg” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Zsuzsakossuth (vitalap | szerkesztései)
a Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB
1. sor:
 
{{Német település infobox
|név=Regensburg
21 ⟶ 20 sor:
== Története ==
[[File:Regensburg Innenstadt.jpg|Bélyegkép|jobbra|260px|Regensburg látképe]]
A területet már a kőkorban is lakták. Az ókorban kelták telepedtek meg itt a Kr. e. I. században, tőlük ered a település első elnevezése: '''Radasbona'''. A Kr. u. I. században a rómaiak építettek ide egy erődöt, melyet [[Marcus Aurelius római császár|Marcus Aurelius]] idején kibővítettek az egyre erősödő [[Germánok|germán]] támadások miatt. A [[8. század]]tól érseki székhely, majd az Agilolfing hercegi család székhelye lett Regenespurc néven. 791-ben [[I. Károly frank császár|Nagy Károly frank király]] a volt Agilolfing-várban gyüjtötte össze seregét a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencét]] megszállva tartó [[avarok]] ellen folytatandó keleti hadjáratához. Kétszáz évvel később 955-ben itt végezték ki az [[augsburgi csata]] magyar vezéreit, [[Lél]]t, Bulcsút és Súrt. [[Kálti Márk]] krónikája szerint a [[Lech-mező|Lech-mezején]] levert csapatok vezéreit, ''"Lél és Bulcsu kiváló kapitányokat"'' Regensburgban "folytották meg a bitófán". 792-től országos jelentőségű történelmi nemzetgyűlések színhelye is volt a város.
A [[középkor]] folyamán Regensburg fontos várossá nőtte ki magát [[Bajorország]]on belül. A középkor kezdetétől püspöki székhely, majd [[843]]-tól a [[Keleti Frank Királyság|Keleti-Frank Birodalom]] fővárosa. Ezt a szerepet később a Bajor Hercegségben is betölti, a [[13. század]]ig.
[[1135]]-[[1146]] között felépült a mai is létező kőhíd a [[Duna|Dunán]], amelynek köszönhetően közvetlen lett az összeköttetés Flandria és Velence irányába a kereskedőknek. [[1245]]-ben szabad birodalmi várossá nyilvánítják, amely státuszt [[1486]]-[[1496]] között a bajor herceg nem vesz figyelembe, saját birtokának tekinti a várost.
43 ⟶ 42 sor:
 
== Sport ==
A város labdarúgócsapata, a [[SSV Jahn Regensburg]] 2012-13-as szezontól a Bundesliga második osztályában szerepelhet, miután osztályozó mérkőzésen kivívta a jogot erre (Bundesliga2). Ebben a csapatban megfordult korábban [[Tölcséres András]] is.
A város jégkorongcsapata a német másodosztályban szerepel.
{{csonk-szakasz}}
79 ⟶ 78 sor:
* Nikolai Löwenkamp (Hrsg.): ''Regensburg – Chronik einer mittelalterlichen Stadt. Eine Auswahl aus Carl Th. Gemeiners “Regensburgischer Chronik”.'' Löwenkamp Regensburg 2012, ISBN 978-3-9814096-0-4.
* Klaus Rappert: ''Regensburg – Grundriss der Geschichte.'' Regensburg/Norderstedt 2007, ISBN 978-3-8334-9124-5.
* Religions für Peace Gruppe Regensburg RfP ((Hrsg.): ''Offene Türen. Regensburger Religionsgemeinschaften stellen sich vor.'' Regensburg 2000, 2. Auflage Regensburg 2008, ISBN 978-3-941317-00-0
* Peter Schmid (Hrsg.): ''Geschichte der Stadt Regensburg.'' 2 Bände. Pustet, Regensburg 2000, ISBN 3-7917-1682-4.
* Siegfried Wittmer: ''Jüdisches Leben in Regensburg. Vom frühen Mittelalter bis 1519.'' Universitätsverlag, Regensburg 2001, ISBN 3-930480-54-9.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Regensburg