„Berettyóújfalu” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Neves személyei: Zám Tibor |
a →Története: egyértelműsítés - Báthory Gábor |
||
33. sor:
A honfoglalás után Berettyóújfalu mai helyén és határában 14-15 falu alakult ki, Herpály központtal. A települések első írásos említése a [[13. század]]ban történik a [[Váradi Regestrum]]ban. Berettyószentmárton vám- és pénzszedőhely, [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] [[1481]]-ben vásártartási jogot adományoz a településnek.
Herpály falu egy [[1418]]-ban keletkezett birtokmegosztó oklevél szerint négy utcával bírt. A faluban három kocsma volt: az egyik vendégszobával rendelkezett, a másik kettőhöz pince tartozott. A falu becsült létszáma nem haladta meg a háromszáz főt. A jelentőségét növelte a [[12. század]]ban épített háromhajós nyugati toronypárral felépült [[Romanika|román stílusú]] [[kolostor]]. A falu és a kolostor két ízben pusztult el.Az épület sorsáról a tatárjárást követően nem maradt fenn írásos emlék, de a [[19. század]] első felében a falak magassága még 8-12 méter volt. Mind a két tornya állt egészen addig, míg a helyi földbirtokos az életveszélyessé váló északi tornyot el nem bontatta. A téglákat felajánlotta a [[Magyarországi Református Egyház|református]] [[templom]] [[Orgona (hangszer)|orgonaalapjának]] felépítésére. Herpály siralmas krónikája [[1658]]-ban kezdődött, amikor a [[törökök]] oldalán harcoló [[krími tatárok]] felégették a Berettyó-völgyet, de ha nem is pusztultak el teljesen ezek a települések, az [[1660]]-as Szejdi-dúlás végképp elűzi az itt lakókat. Berettyóújfalu [[1608]]. [[május 23.|május 23-án]] [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]] [[fejedelem]]től nyer hajdúkiváltságot, de ezt a privilégiumát a század végére elveszíti. A herpályi toronyromot a helybeliek ''csonkatorony''ként emlegetik. A déli torony [[1854]] óta magányosan mered az égre. Az [[1970-es évek|1970-es]]-[[1980-as évek]] [[régészet]]i feltárásai során részben sikerült rekonstruálni az alapokat, ezek a toronnyal együtt ma is megtekinthetők.
A [[19. század]] közepén elkezdődik a Berettyó szabályozása, jelentősen megváltozik a táj arculata: megszűnik a régi „vízi világ”, lassan visszahúzódik a mocsár, a [[Sárrét (Tiszántúl)|Sárrét]]. [[1858]]-ban átadják a Püspökladány-Nagyvárad vasútvonalat, ez további lendületet ad a gazdaság fejlődésének. A település [[1920]]–[[1940]] és [[1945]]–[[1950]] között [[Bihar vármegye]] [[megyeszékhely|székhelye]] volt, mivel a [[trianoni békeszerződés]] alapján [[Nagyvárad]] [[Románia|Romániához]] került. Faluváros, ahogy a helyi irodalmi élet kiemelkedő alakja, Nadányi Zoltán költő nevezi. „Ez a falu várost evett”: új megyeháza, polgári iskola, kórház, leventeház, tisztviselőtelep épült az [[1920-as évek]]ben. Városi rangot [[1978]]-ban kapott. Vonzáskörzete ma is nagy, fontos gazdasági és kulturális centrum. Öt középiskolája miatt igazi diákváros, területi kórháza pedig jelentős egészségügyi központ. Féltett műemléke a herpályi Csonkatorony. Az már csak kuriózum, hogy az [[1817]]-ben újjáépített református templom orgonáján egykor [[Liszt Ferenc]] is játszott.
| |||