„Farkas Árpád (író)” változatai közötti eltérés

{{Író infobox

|név=Farkas Árpád

|születési dátum=[[1944]]. [[április 3.]] {{életkor-élő|1944|4|3}}

|születési hely=[[Siménfalva]]

 

== Munkássága ==

Majdhogynem "rövidnadrágos víg kölyök"-ként fogadta be az irodalmi közvélemény, jóval bemutatkozó kötete, a ''[[Forrás-nemzedék|Forrás]]'' második nemzedékének rangot adó ''Másnapos ének'' (1968) megjelenése előtt. Mestereit, [[József Attila|József Attilát]], [[Illyés Gyula|Illyés Gyulát]], a közvetlen példaképek közül [[Lászlóffy Aladár]]t és [[Kányádi Sándor]]t még nem tagadhatná le, de már ekkor feltűnik rendkívüli képteremtő ereje, lírájának népköltészetre emlékeztető tárgyias egyszerűsége, tisztasága, emberközeli melege s ugyanakkor mívessége. Első verseinek alaphangját a feltétlen hit, bizalom adja önmaga, nemzedéke és a társadalom iránt; ''Így'' című [[Ars poetica Erdélyben|ars poeticájában]] írja: "Szedd össze magad, indulj. / Kezed ügyében minden: a táj, / a bot meg ez a mitikus keleti szél. / Legfennebb megcsusszansz még egyszer / a szakadékok széleinél." A táj, a szülőföld, a székely népélet és néphagyomány elkötelező erővel hatnak írásaira, de felül tud emelkedni az etnográfiai külsőségeken, a regionalizmuson ("Mifelénk a suvadásos dombok / a férfiakban éjjel mélyre szállnak").