„Városlőd” változatai közötti eltérés

A török veszedelem csaknem teljesen elpusztította a települést. Mivel azonban a munkák elvégzéséhez, földműveléshez munkaerőre volt szükség, Gróf Eszterházy Imre püspök nagyarányú betelepítésének köszönhetően a környék is benépesült. Az 1720-as években a kolostori romoktól keletre a Mainzi választófejedelemségből németek érkeztek, ez volt Városlőd, míg innen nyugatra bajor és cseh nyelvterületről érkeztek letelepülők, ennek a településnek a neve Pille lett (Pila cseh nyelven deszkametszőt jelent). Mindegyik településnek volt szalmával fedett fa temploma, különálló haranglábbal, temetővel. Ezért van Városlődön ma is két temető. 20 év alatt a két település szinte összenőtt. Ezért Padányi Bíró Márton püspök 1747-50 között megépíttette a római katolikus [[Szent Mihály-templom (Városlőd)|Szent Mihály-templomot]]. A torony csak 20 évvel később épült.

Az 1962-ben kezdődő kultúrház alapozási munkálatainál jelentős falmaradványok kerültek elő. A kirendelt Német[[Németh Péter (történész)|Németh Péter]] régészhallgatónak feltűnt, hogy Városlődön sokkal nagyobb a templom, mint a környező településeken, amit semmi nem indokol. Megkutatva a falat, bejárva a padlást, nagy biztonsággal megállapította, hogy a mai templom déli fala és a szentély mögötti fal teljes magasságig a régi kolostortemplom fala. Ezt pótolták, egészítették ki az akkori templomépítők. A kolostorrobbantás kevésbé volt sikeres, így a maradhattak meg ezek a falak. A település büszkesége, az országos védettség alatt álló főoltár Schmidt Ferenc mester kiváló munkáját dicséri. Középen a templom és a falu védőszentje, Szent Mihály látható, ahogy legyőzi a sátánt. Balról és jobbról két király, Szent István és Szent László szobra látható. Feljebb középen a szobor Szent Imre herceget ábrázolja. Fent Szűz Mária mennybemenetele látható felhők fölött az angyalok gyűrűjében, középen egy latin felirat olvasható: „Ki olyan, mint az Isten”. Ezt a főoltárt eredetileg a veszprémi székesegyházba rendelték, amit az bizonyít, hogy a tagoltsága a veszprémi szentély ablakaihoz igazodik. Valamilyen oknál fogva mégiscsak ide került.

Van még egy hasonlóan szép szószék is a templomban. A három mellékoltár közül az egyik a Jézus szíve-, egy másik a Mária szíve-oltár. Ezek később készültek. A Lourdes-i Szűz oltára eredetileg ajtónyílás volt. Nagyon sokáig két oldalajtaja volt a templomnak. Szóbeszéd szerint az alsó falusiak a nyugati, míg a felső falusiak ezen a keleti ajtón érkeztek a templomba. Két szobor Szent Antalt és Szent Terézt ábrázolja. A jelenlegi orgonát 1930-ban építették. 2011-ben lett nagy összefogással felújítva, melyért a település közössége [[Podmaniczky-díj]]at kapott. A toronyban három harang lakik: egy 310, egy 114 és egy 18 kg-os; ez utóbbi a lélekharang.