„Hajdúhadház” változatai közötti eltérés

== Fekvése ==

[[Debrecen]] felől a [[4-es főút (Magyarország)|4-es út]]on, illetve a [[Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal]]on közelíthető meg.

 

== Története ==

== A város épületei ==

* '''Városháza''': Eredetileg szállodának szánták, a mai városháza épületét. 1912-ben épült és Bocskai szálló volt a neve. Kezdetben az elegáns épület korszerű berendezésével ígéretes vendéglátóhelynek látszott. Éttermében minden este cigányzene szólt. gyönyörű dísztermében nagy vacsorákat, fergeteges bálokat rendeztek. A földszinti részén az utcára nyíló elegáns, nagy kirakatos üzletek kínáltak portékáikat. Ám a szálloda bérlői a vendéglátást nem tudták megfizethetővé tenni a nagyközönség számára, ezért [[1915]]-ben az épület belső vendéglátó-és szállodai részét kereskedelmi célokra bérbe adta az elöljáróság. Többek között hentesüzletet, szabóságot, vaskereskedést nyitottak az épületben. [[1965]]–[[1973]]-ig a tanácsháza emeletén könyvtár is működött. Ez a kezdeményezés sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az üzletek fokozatosan szűntek meg. A tanács határozata értelmében a szálloda épületébe az akkori városházáról hivatalokat költöztettek. Így vette át a városháza szerepet. A tanácsházát sokszor felújították. A felújítások során az épület fokozatosan elvesztette a jellegzetes díszítéseit. [[1998]]-ra a modernizálás jegyében új tetőt és nyílászárókat kapott. Új jellegzetessége lett, ma az élénk színeivel hívja fel magára a figyelmet. A Városháza belseje is teljesen megújult. Mai igényekhez igazodó helyiségeket, modern technikával felszerelt irodákat alakítottak ki. Egyedül a folyosói lépcsőház és a díszterem emlékeztetnek az régebbi időkre. Ma a tükrös díszteremben ülésezik az önkormányzati testület, illetve itt tartják a város reprezentatív ünnepségeit.

* '''Református Templom''': A főteret az impozáns megjelenésű [[neoromán]] stílusú [[református]] templom uralja. Skalnitzky Antal tervei szerint, 1872-ben építették. Eredetileg a hadháziak egytornyú templomot terveztek. Ennek [[1847]]-ben el is készült az alapja, de a szabadságharc bukása miatt a további építése abbamaradt. A reformátusok csak a kiegyezés után gondolhattak az elkezdett templom építésének folytatására. Az időközben összegyűlt pénz már egy igényesebb kéttornyú templom építésének lehetőségét vetette fel. [[1868]]-ban Skalnitzky és Koch műegyetemi építészek új, kéttornyú templom terveit készítették el. Az első istentiszteletet [[1872]]. január elsején tartották az új templomban. A templom három harangját Hilzer Ignác bécsújhelyi mester öntötte. Harminc regiszteres orgonáját pedig Kiszel István debreceni orgonaépítő készítette. Az első világháború időszakában elvitték és ágyúnak beöntötték a két legnagyobb harangot. 1922-ben a háború során elvitt harangokat adományokból sikerült újakkal pótolni. A [[második világháború]]ban a templom északi tornyát gyújtógránát találta el. Lángba borult a torony tetőszerkezete Egy nap alatt az egész templom teljes berendezésével együtt a tűz martaléka lett. 1948-ban Molnár Zoltán lelkipásztor az állam és a református gyülekezetek anyagi segítségét kérte a templom újjáépítéséhez. A tető elkészítéséhez éppen hozzá tudtak fogni, mert a pénz nem volt elegendő. A toronysisak magassága nyolc méterrel csökkent. A hatvanas évekig a templom teljes külső felújításával anyagiak hiányában várni kellett. Ekkor sárga színűre festették. A következő felújításkor, [[1986]]-ban a templom külső falait fehérre, a toronysisakot pedig előbb szürkére, majd sötétbarnára festették. A templom [[1982]]-ben egy három manuálos, harmincöt regiszteres orgonával gazdagodott. A templom fennállásának 130. évfordulójára megújult a templom belseje is. A templom mai színe sárga, szürke toronysisakkal.

* '''Csokonai Művelődési Ház''': Egykor a Gazdasági Bank épülete volt. A városházával egy időben, [[1912]]-ben építették. A háború után a bank egy ideig begyűjtőhely, raktár volt, majd az ötvenes évek elején közcélra kezdték használni. Legelőször az egykori irodában népkönyvtárat rendeztek be. [[1954]]-ben hozzákezdtek a nagyterem átalakításához. A pénztárteremből színházterem lett. A Kultúrotthont [[1955]] februárjában nyitották meg hivatalosan a nagyközönség számára. A Csokonai Művelődési Ház sok színvonalas ismeretterjesztő és művészeti előadásnak, önképző körnek, kiállításnak, politikai rendezvénynek adott helyet.

*'''Rendőrkapitányság''': A rendőrkapitányság épülete régen pártház volt. A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után a pártbizottság épületébe a rendőrkapitányság költözött. A pártépület erre a célokra szűknek, és funkciójában alkalmatlannak bizonyult. [[2003]]-ban a kapitányság épületét egy új épületszárnnyal bővítették ki. A Bocskai tár egy szép épületegyüttessel lett gazdagabb.

*'''Egykori Hajdúsági Áruház''': A rendőrkapitányság északi szomszédja. Az áruház a hatvanas évek végén az egykori piactér közepére épült. Az áruház földszintjén háztartási műszaki cikkeket, ajándékokat és papírféleségeket árultak. Az emeleten cipő, textil-és lakástextil osztály volt.

*'''Hunyadi utcai üzletház''': [[1905]]-ben bank volt. A pénzintézet meggyengült, ezért el kellett adni. Az [[1917]]-ben megalakult Hangya Szövetkezet a takarék épületét megvásárolta, és boltot alakított ki benne. A banképület eredeti homlokzatát az átalakítás során teljesen eltüntették. A sarkát levágták, az ablakok helyére kirakatok kerültek. A Nagyhangyában fűszert és vegyes áruféleséget árultak. A szomszédos épületben volt a Hangya Vendéglő. A háború után jelentősen megváltozott a Hangya. Boltjai Földműves Szövetkezet tulajdonába kerültek. Az épületen még egy ideig fennmaradt a Hangya felirat. A boltok profilja állandóan változott. Hentesüzletből leértékelt áruk boltja, a vendéglőből kocsma lett. Az épület [[Földi János (orvos)|Földi János]] utcai oldalán háztartási bolt lett. A boltot megnövelték majd önkiszolgáló bolttá alakították. A hadháziak „Önki”-nek hívták. Ma az épület magántulajdonban van, üzlethelyiségeit kereskedők és szolgáltatók bérlik.

*'''Földi János Könyvtár, Emlékház, Hajdúhadházi Galéria''': Földi János 1791-ben költözött Hajdúhadházra, mert a Hajdúkerület orvosának választották. Földi János halála után a lakóházát a község elöljárósága átengedte a Veszprémy családnak postaház céljára. Az egykori lakóház tetejét egy nagy hóesés összeroppantotta. Helyére 1941-ben új emlékház épült. Az emlékházat a hetvenes években kiállítás céljára felújították. A kilencvenes évek végére az emlékház nagyon rossz állapotban volt. A város önkormányzata 2002-ben leromboltatta. Ma már az új Földi János Emlékház, a könyvtár és kiállító terem épülete áll a helyén. Eredetileg nem könyvtárnak csak múzeumnak és galériának szánták.

*'''Vadas Csárda''': Egykor a település utolsó épülete volt a Vadas Csárda. Az épületet valamikor az [[1700-as évek]] közepén építhették. Szemben az út túlsó oldalán volt a csárda állása. (ez egy nagy terület lehetett, ahol az utazók etették és pihentették jószágaikat). A város egykori csárdái közül a Vadas az egyedüli, amelyik vendéglátóhely maradt.

*'''Égerházi Imre Alkotóház''': A festő életében az alkotóház minden érdeklődő előtt nyitva állt. [[Égerházi Imre]] munkásságát több kitüntetéssel ismerte el a szülővárosa, majd a művészt díszpolgárává fogadta.

*'''dr. Földi János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény''': A felső épületét [[1896]]-ban, az alsót pedig 1897-ben a református egyház elemi iskolának építette. A felső épület volt a fiúiskola, az alsó épület pedig a lányiskola. Az alsó épületben, az 1925-26-os tanévben délutáni órákkal kezdte meg működését a polgári iskola. A polgári iskolának cserkészcsapata is volt. A hetvenes években a gyerekek száma megnövekedett, az iskola férőhelye pedig kevésnek bizonyult. A Jókai utcai frontra új, egyemeletes iskolaszárnyat, hozzá tornatermet, konyhát és éttermet építettek. Ebben az évben az iskolaépületet felújították és ezzel együtt az épület egy új szint ráépítésével bővült.1991-ben a felújítási munkálatok alatt a betonbontó légkalapács megrezegtette az épületet és váratlanul a födémszerkezet megrogyott. Az iskola épületet le kellett bontani. Helyére [[1992]]-ben új, nyolc tantermes iskola és tornaterem épült. [[1994]]. szeptember elsején kezdte meg működését a város első gimnáziuma és szakközépiskolája. A középiskola [[1996]]-ban új helyre költözött. A Földi János Általános Iskola pedig birtokba vehette a korszerű épületet.

*'''[[Szilágyi Dániel]] Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola''': Valamikor a Bocskai téren a zsidóknak [[Mikve|mikvéjük]] (rituális fürdőjük) volt. Erre a helyre építették az iskolát. [[1996]] szeptemberében adták át az iskolát.

 

* [[Földi János (orvos)|Földi János]] Emlékkiállítás

* [[Hajdú-Bihar megye védett természeti értékeinek listája|Védett természeti értékei]]: az Emlék[[tölgy]] és a Nagy [[nyárfa]].

 

== Testvérvárosa ==