„Koreai háború” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 85.90.178.155 (vita) szerkesztéséről Magic links bot szerkesztésére
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Index.hu linkelése, HTTPS protokollcsere (WP:BÜ), apróbb javítások
196. sor:
[[Szöul]] északi megszállását brutalitás és atrocitások fémjelezték. Több száz földesurat, rendőrt, bankárt és hivatalnokot tartóztattak le, majd nyilvános [[akasztás]]sal végezték ki őket. A város lakosságát nehéz fizikai munka elvégzésére kötelezték a környéken létrehozott munkatáborokban.<ref name="Kül-Világ" /> Az északiak mind a megszállt délen, mind a határhoz történő visszavonulás során végeztek ki civileket, összesen legalább {{szám|130000}} főt. Emellett mintegy {{szám|400000}} déli civilt kényszerítettek katonai szolgálatra, akik közül mintegy {{szám|225000}}-ren haltak meg, mivel mindig ők kapták a legveszélyesebb feladatokat. Az észak-koreai haderő a háború egésze alatt mintegy {{szám|500000}}–{{szám|750000}} civilt ölt meg.<ref name="Rummel1997">{{cite book | last = Rummel | first = Rudolph J. | authorlink = R. J. Rummel | title = Statistics of Democide: Genocide and Murder Since 1900 | year = 1997 | pages = Chapter 10, Statistics Of North Korean Democide Estimates, Calculations, And Sources | isbn = 978-3-8258-4010-5 | url = http://www.hawaii.edu/powerkills/SOD.CHAP10.HTM}}</ref>
 
Észak-Korea a háború egésze alatt kegyetlenül bánt a hadifoglyokkal,<ref>Jung Chang, Jon Halliday: i. m. 399. o.</ref> az amerikai fogvatartottak mintegy 38%-a (mintegy {{szám|6000}} fő) meghalt a fogság ideje alatt, amihez hozzájárult a bajtársiasság teljes hiánya és a foglyok magába roskadása is.<ref>Oliver Stone–Peter Kuznick: ''Amerika elhallgatott történelme''. 222. o.<name="Stone222"/ref><ref>Park Hong-Kyu: i. m. 257. o.</ref> A dél-koreai foglyok közül 5–{{szám|12000}} vesztette életét, mintegy {{szám|50000}}-et pedig kényszersorozással az északi hadseregbe kényszerítettek.<ref name="Rummel1997" /> Az ENSZ hadifogolytáborban a kínai foglyok közül a nacionalistákat helyezték vezető pozícióba, akik aztán elnyomták a többieket. 1951 közepétől bevett gyakorlat volt, hogy rájuk [[antikommunizmus|antikommunista]] jelszavakat tetoválnak, aminek következtében gyakoriak voltak az öncsonkítások és öngyilkosságok. Az egyik hadifogolytábor [[Kodzse]] szigetén volt, ahol a foglyok 1952 februárjától kezdve lázongtak, május 7-én pedig az amerikai parancsnokot is túszul ejtették.<ref name="Pratt255" />
 
== Megjelenése a művészetekben ==
227. sor:
== További információk ==
{{commonskat|Korean War}}
* [httphttps://index.hu/nagykep/2013/07/27/a_napalm_illata_reggel/ Képriport a koreai háborúról] {{hu}}
 
 
<!-- == Harcoló felek ==