'''Valkó''' nevét [[1249]]-ben említették először az oklevelek '''Wolko''' néven, mikoramikor [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király a [[Geregye nemzetség]]hez tartozó '''Pál''' országbírónak adományozta.
[[Valkó vár]]át a [[13. század]]ban építették, [[1317]]-ben már említve volt vára is, ekkor [[Borsa Kopasz]] fia '''Bekcs''' volt a királyi vár ura, kihezakihez [[1277]]-ben a Geregye nemzetség utolsó tagjának, Miklósnak halála után kerülhetett. A Borsáktól Elefánti Dezső foglalta vissza. [[1317]]-től királyi vár volt. [[1341]]-ben [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] király Dancs mesternek adományozta a felvidéken[[Felvidék]]en lévő váraiért cserébe, majd a Dancsfiak kihalta után [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos]] király '''Genyő''' (Gönyüi?) János [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]]i és [[Kraszna vármegye|Krasznai]] főispánnak adományozta.
[[1402]]-ben Genyő János fiának, Zsigmondnak halála után annak nővérére Annára szállt fiúsítás útján. Anna kezével Losonczilosonci [[Bánffy család|Bánffy László]] kapta meg, tőle pedig fiaira, Lászlóra és Györgyre szállt. [[1404]]-ben [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] ostromolta, [[1665]]-ben a [[török hódoltság|török dúlta fel]] és már nem állították helyre. [[1910]]-ben a falunak 900, többségben [[románok|román]] lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szilágy vármegye]] [[Krasznai járás]]ához tartozott. [[1992]]-ben társközségeivel együtt 3599 lakosából 3273 román, 201 [[Cigányok|cigány]] és 125 [[magyarok|magyar]] volt.
