„Baskíria” változatai közötti eltérés

'''Baskíria''' vagy '''Baskírföld,''' hivatalosan '''Baskír Köztársaság''' ([[orosz nyelv|oroszul]] ''Респу́блика Башкортоста́н,'' [[baskír nyelv]]en ''Башҡортостан Республикаһы)'' autonóm köztársaság Oroszország európai részének keleti peremén, a [[Déli-Urál]]ban, az [[Oroszország|Oroszországi Föderáció]] tagja. Székhelye [[Ufa]]. Délről és délnyugatról az [[Orenburgi terület]], nyugatról [[Tatárföld]] és [[Udmurtföld]], északról a [[Permi határterület]] és a [[Szverdlovszki terület]], keletről a [[Cseljabinszki terület]] határolja. Területe 143 600 km², 2002-ben népessége 4,104 millió fő volt, népsűrűsége 29 fő/km². [[1919]]-ben alakult Baskír Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság néven az [[Oroszországi SZSZSZK]]-n belül, [[1992]]. [[március 25.|március 25-én]] köztársasággá alakult át.

A köztársaság keleti részén a [[Déli-Urál]] egymással párhuzamos láncai húzódnak, a hegyvonulat itt a legszélesebb. A legmagasabbra a középső hegyvonulatok emelkednek: ''Masak-hegység'' (Jamantau 1640 m), ''Avaljak-hegység'' (Iremel 1582 m), melyek dél felé fokozatosan alacsonyodnak. Az ezzel párhuzamos keleti hegyláncok ''(Irendik-hegység, Kriktitau)'' meredeken lejtenek az [[Urál (folyó)|Urál-folyó]] völgye felé. A nyugati hegyláncok sorozata ''(Julmatau, Alatau, Zilmerdak, Takati, Bas-Alatau)'' a [[Belaja (Káma)|Belaja]] (''Adige'') széles völgye felé egyre alacsonyodik (1000 méterről 500-ra). A ''Belaja-völgy'' Baskíria legtermékenyebb és legsűrűbben lakott része. A köztársaság legdélebbi részén a 659 m-es magasságot elérő ''Zilair-plató'' az Urál hegységjellegét elvesztett része, hullámos dombság. Az északkeleti részen az 517 m-ig emelkedő ''Ufai-plató''t az [[Ufa (folyó)|Ufa]] és mellékfolyóinak mélyen bevágott völgyei tagolják. Legnyugatibb része a ''Bugulma-Belebeji-hátsághoz'' (''Ivanovszkoje'', 420 m) tartozik, ahol értékes földgáz- és kőolajkészletei találhatóak.