„Levéltelen bajuszvirág” változatai közötti eltérés

A levéltelen bajuszvirág az év döntő részében a talajban a föld alatt él, csak évente egyszer (de nem minden évben) küldi virágait a talajfelszín fölé. Földalatti [[Gyöktörzs|rizómája]] a tápanyagtárolásra specializálódott, fehéres, korallszerű, sűrűn elágazó, gyökértelen, helyenként 1-2 vékony, akár fél méter hosszú, fehéres indát bocsát ki, amelynek rügyeiből újabb rizómák fejlődhetnek.

Júniustól októberig virágzik. Egy tő csak kb. egy hétig virágzik, időpontját és helyét nagyon nehéz meghatározni. A virágzat szára 10-30 10–30 cm magas, a rizómához képest nagy, szártöve erősen megvastagodott. A növény teljesen klorofillmentes és levelei 2-3 barnás, csökevényes pikkellyé fejlődtek vissza. A szár áttetsző, csontszínű, sárgás vagy rózsaszínes-világosbarna, hosszában kissé vörössel csíkozott. A virágszáron 1-8 ritkásan elhelyezkedő, bókoló, áttetsző, 2-3 2–3 cm-es virág található. A lepellevelei és bibeoszlop sárga színűek. Mézajka (labellum) 6-9 6–9 mm hosszú, felfelé áll, feltűnő középső karéja fehéres alapszínű, amelyen rózsaszín-lila csíkozott minta látható. A mézajak a tövénél magas, lekerekített végű sarkantyút formáz.

Széles elterjedésű eurázsiai faj, de sehol sem gyakori. Európában leginkább [[Skandinávia|Skandináviában]] elterjedt, de nagyobb populációi előfordulnak a [[Pireneusok|Pireneusokban]]ban, az [[Alpok|Alpokban]]ban, az [[Appenninek|Appenninekben]]ben, [[Görögország|Észak-Görögországban]] és a [[Krím|Krímben]]ben. Kelet felé Oroszországon és Szibérián át egészen [[Kamcsatka|Kamcsatkáig]] és [[Japán|Japánig]]ig terjed, megtalálható a [[Himalája|Himalájában]] és [[Tajvan (sziget)|Tajvanon]] is. Elterjedési területét nehéz meghatározni, mert csak néhány évente virágzik és virágai akkor sem feltűnőek. Magyarországon a [[Bükk (hegység)|Bükkben]], a [[Bakony|Bakonyban]]ban, a [[Kőszegi-hegység|Kőszegi-hegységben]]ben, a [[Visegrádi-hegység|Visegrádi-hegységben]]ben, a [[Mecsek|Mecsekben]]ben és a [[Zselic|Zselicben]]ben írták le egy-egy példányát.

A levéltelen bajuszvirág hegyvidéki növény, a nyirkos, savanyú vagy semleges kémhatású talajt kedveli. Völgyek, szurdokok aljában, patak mentén, bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben, esetleg fenyvesekben él. Mikoheterotróf faj, vagyis a számára szükséges tápanyagokat különböző gombafajok [[micélium|micéliumából]]ából szerzi be, amely teljesen behálózza rizómája szöveteit. A vizsgálatok alapján a bajuszvirág susulykákhoz, fakógombákhoz, tinórukhoz, tejelőgombákhoz vagy szemölcsösgombákhoz egyaránt kapcsolódhat.

Nagyon jó vízellátottságú helyeken évente is virágozhat, de jellemzőbb, hogy csak a csapadékos években bontja ki virágait; feljegyezték hogy akár 40-50 évig is rejtve maradhat.

*Lin Taylor, David L. Roberts: [http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1365-2745.2011.01839.x/pdf Biological Flora of the British Isles: Epipogium aphyllum Sw.] ''Journal of Ecology'' 2011, 99, pp.  878–890