„Balogh Edgár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Dátumok kékítése (WP:BÜ), apróbb javítások
31. sor:
A [[bécsi döntések]] után rövid ideig [[Kalotaszentkirály]]on tanítóskodott, majd hatósági eltávolítása után [[Móricz Zsigmond]] megbízásából a [[Kelet Népe (folyóirat, 1935–1942)|Kelet Népe]] kolozsvári szerkesztője (1941) s a budapesti [[Magyar Nemzet]], 1942-től a budapesti [[Kis Újság]] munkatársa. [[Józsa Béla|Józsa Bélával]] együtt állította össze a ''48-as Erdély'' c. zsebkönyvet (Kolozsvár, 1943); 1944 elején elkészült ''Hármas kis tükör'' c. cikkgyűjteményét a [[Magyar Élet Kiadó]] a [[német megszállás]] miatt csak 1945-ben tudta megjelentetni.
 
Részt vett az [[Észak-Erdély|észak-erdély]]i antifasiszta ellenállási mozgalomban. Közvetlenül a felszabadulás után, [[1944]]. [[október 18]].|október 18-án]] kezdeményezésére jelent meg Kolozsvárt a [[Világosság (kolozsvári napilap)|Világosság]] c. napilap, melynek 1948-ig főszerkesztője. A [[Magyar Népi Szövetség]] (MNSZ) alelnöke (1946-ig), s mint a művelődési osztály vezetője vett részt a romániai magyarság új művelődési intézményeinek megszervezésében, ill. a régiek demokratizálásában.
 
Az MNSZ kiadásában jelent meg "Tíz esztendő tíz cikke" alcímmel ''A Szudétáktól a Fekete-tengerig'' c. kis kötete (Kolozsvár, 1945). Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-as forradalom]] centenáriumára ''Az igazi 1848'' c. alatt kiadott rádióelőadásaiban [[Kossuth Lajos|Kossuth]] és [[Nicolae Bălcescu]] kézfogását népszerűsítette. Egyetemi tanár (1948), majd rektor (1949) a [[Bolyai Tudományegyetem]]en. 1949 őszén az MNSZ több más vezetőjével együtt a szocialista törvényesség megsértésével bebörtönözték s csak 1956-ban rehabilitálták.