„Balázs Béla (író)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a {{Újkori magyar irodalom}} eltávolítása (WP:BÜ), apróbb javítások |
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ |
||
29. sor:
Születése után hat évvel családja Lőcsére költözött. Apja, [[Bauer Simon]] (1851–1897) gimnáziumi tanár volt, akinek halála után 1899-ben anyjával (Léwy/Lévy Eugénia) Szegedre települtek vissza, ahol a [[Vajda-ház (Szeged)|Vajda-házban]] laktak. Szülővárosában kötött életre szóló barátságot [[Petri Lajos]]sal és [[Dettre János]]sal.<ref>Balázs Béla: ''Álmodó ifjúság''. Budapest, 1976, Magvető és Szépirodalmi Könyvkiadó.</ref> Egyetlen fiútestvére [[Bauer Ervin]] orvos, elméleti biológus, [[Kaffka Margit]] férje volt, húga [[Bauer Hilda]]. 1902-ben a szegedi főreáliskolában jeles eredménnyel érettségizett, majd ősszel megkezdte tanulmányait a budapesti [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pázmány Péter Tudományegyetem]] magyar–német szakán. Az [[Eötvös József Collegium|Eötvös Kollégium]]ban [[Kodály Zoltán]] szobatársa volt. 1904-ben részt vett a [[Thália Társaság]] munkájában, s megismerkedett [[Lukács György (filozófus)|Lukács Györggyel]]. 1905 tavaszán népdalgyűjtő útra indult. A következő évben befejezte tanulmányait, s rövid időre visszatért szülővárosába, ahol megismerkedett Bartókkal. Ősszel külföldi tanulmányútra ment. A berlini egyetemen [[Georg Simmel|Simmel]] és [[Wilhelm Dilthey]] filozófiai előadásait látogatta, időközben befejezte első drámáját, a ''Doktor Szélpál Margit''-ot, majd Simmel biztatására megírta első könyvét, a ''[[Halálesztétika|Halálesztétikát]]''. 1907 elején Kodállyal Párizsba utazott, ősszel pedig tanári állást kapott a Wesselényi utcai polgári iskolában.
1908-ban ismerkedett meg [[Hajós Edit|Hajós Edittel,]] és [[Lesznai Anna]] költőnővel, kivel életre szóló barátságot kötött. Még ugyanebben az évben bölcsészdoktori vizsgát tett. Költői pályája is ekkortájt indult, s verseit [[A Holnap]] c. antológiában közölték. Korai esztétikai munkásságával, szecessziós mesejátékaival szerzett ismertséget. 1909 áprilisában mutatták be első színpadi művét, a ''Doktor Szélpál Margit''-ot. Ekkortájt ismerkedett meg [[Ady Endre|Ady Endrével]]. 1911–12-ben hosszabb időt töltött külföldön (Olaszországban, Párizsban, Berlinben), s megjelent első verseskötete
=== Az emigrációig (1914–1919) ===
40. sor:
1926-tól 1930-ig Berlinben élt, ahol a ''Marxista Munkásiskola'' előadójaként, illetve a birodalmi ''Munkásszínjátszó Szövetség'' irányítójaként dolgozott. Számos forgatókönyvet írt, s megismerkedett számos filmrendezővel, például [[Erwin Piscator]]ral, [[Georg Wilhelm Pabst]]tal és [[Korda Sándor]]ral, akikkel együtt is dolgozott. Összeismerkedett [[Leni Riefenstahl]]lal, s a színésznő több filmjének forgatókönyvírója lett. 1930-ban több hónapos algériai útra indult egy francia cég megbízásából, ahol Kuharskyval együtt filmet forgatott.
1931-ben belépett a [[Németország Kommunista Pártja|Németország Kommunista Pártjába]]. 1931 őszén szovjet filmesek meghívására Moszkvába utazott, hogy előadásokat tartson a filmfőiskolán, s hogy filmet készítsen a Magyar Tanácsköztársaságról. A kommünről szóló film elkészítésére felesége visszaemlékezései szerint eredetileg [[Kun Béla (népbiztos)|Kun Béla]] kérte fel, de akkor Balázs kitérő választ adott. A következő évben feleségével együtt Moszkvában telepedett le. Az 1930-as évek elejére elkészült a Tanácsköztársaságról szóló filmje
1941-ben ''Tábortűz'' címmel verseskötete és egy drámakötete
=== Ismét Magyarországon (1945–1949) ===
70. sor:
* A csend (Nyugat, 1911)
* ''Misztériumok. Három egyfelvonásos''; Nyugat, Bp., 1912
* ''Történet a Lógody-utcáról, a tavaszról, a halálról és a messzeségről''; Athenaeum, Bp., 1913
* ''Dialógus a dialógusról''; Athenaeum, Bp., 1913
* ''Az utolsó nap. Dráma''; Athenaeum, Bp., 1913
* ''Lélek a háborúban. Napló''; ill. Divéky József; Kner, Gyoma, 1916
* Tristan hajóján (Kner, 1916)
80. sor:
* ''Halálos fiatalság. Dráma''; Kner, Gyoma, 1917
* ''Kísértethistóriák. Idegen írók novellái''; ford. Balázs Béla, ill. Divéky József; Kner, Gyoma, 1917
* ''Dramaturgia''; Benkő, Bp., 1918
* ''A kékszakállú herceg vára. Opera''; szöveg Balázs Béla, zene Bartók Béla; Globus Ny., Bp., 1918
* ''Hét mese''; ill. Kozma Lajos; Kner, Gyoma, 1918
88. sor:
* ''A fekete korsó. Új játékok''; Kner, Gyoma, 1919
* Karin Michaelis–Balázs Béla: ''Túl a testen. Egy férfi és egy nő naplója''; Bécsi Magyar Kiadó, Wien, 1920
* ''Sieben Märchen''
* ''Isten tenyerén. Regény''; Lapkiadó, Cluj-Kolozsvár, 1921
* ''Der Mantel der Träume. Chinesische Novellen''; ill. Mariette Lydis; Bischoff, München, 1922
* ''Herzog Blaubarts Burg. Oper''
* ''Der holzgeschnitze Prinz. Tanzspiel''
* ''A színjáték elmélete''; Elbemühl, Wien, 1922
* ''Férfiének. Új versek''; Europa, Wien, 1923
* ''Der sichtbare Mensch, oder Die Kultur des Films''; Deutsch-Österreichischer, Wien–Leipzig, 1924
* ''Das richtigte Himmelblau Märchen''
* ''Der Phantasie-Reiseführer das ist Ein Baedeker der Seele für Sommerfrischler''; Zsolnay, Berlin–Wien–Leipzig, 1925
* ''1871. Die Mauer von Pére-la-Chaise''; Internationaler Arbeiter, Berlin, 1928
* ''Unmögliche Menschen. Roman''; Rütten-Loening, Frankfurt, 1930
* Der Geist des Films (Halle, 1930)
* ''Das richtige Himmelblau. Der Maschinenknabe und andere Geschichten''
* ''Intellektuelle Bedenken''
* ''Testvérország. Gyermekmese''; Kner Ny., Gyoma, 1934
* ''Karlchen, durchhalten! Roman für Kinder''; Ausländischer Arbeiter, Moszkva, 1936
* ''Heinrich beginnt den Kampf. Eine Erzählung für Kinder''
* ''Mocart. Pjesza''
* ''Internationalisten. Eine Filmballade''; Iszkra Revoljucii, Moszkva, 1939
* ''Tábortűz mellett. Versek''; Mezsdunarodnaja Knyiga, Moszkva, 1940
* ''Két dráma'' / ''Mozart'' / ''Hazatérés''; Mezsdunarodnaja Knyiga, Moszkva, 1941
* ''Druzsba. Rasszkazi iz zsiznyi Karla Brunnera''
* Balázs Béla–Gábor Andor: ''Nyissátok ki a jövő kapuját! Versek''; Idegennyelvű Irodalmi Kiadó, Moszkva, 1944
* ''Repűlj szavam! Versek''; Idegennyelvű Irodalmi Kiadó, Moszkva, 1944
* ''Az én utam. Összegyűjtött versek''; Athenaeum, Bp., 1945
* ''Történet a Lógody-utcáról, a tavaszról, a halálról és a messzeségről''; ill. Csillag Vera, Herman Lipót; Irodalmi Intézet, Bp., 1946
* ''Álmodó ifjúság. Regény''; Athenaeum, Bp., 1946
* ''Az igazi égszínkék. Mesék''; Singer-Wolfner, Bp., 1946
120. sor:
* ''Karcsi kalandjai. Egy német gyerek története''; Athenaeum, Bp., 1946
* ''Filmkultúra. A film művészetfilozófiája''; Szikra, Bp., 1947
* ''O hodném panáckovi, staré zábe, a velké násobilce''
* ''Die Jugend eines Träumers''
* ''Modré s neba''
* ''Filmska kultura''
* ''Csodálatosságok könyve''; Révai, Bp., 1948
* ''Cinka Panna balladája''; Dolgozók Kulturszövetsége–Corvina, Bp., 1948
* ''Filmesztétikai gondolatok''; Radics Ny., Bp., 1948
* ''Der Film. Werden und Wesen einer neuen Kunst''
* ''Emberek a határon''; Szikra, Bp., 1949
* ''30 év vörös őrségen. Válogatott versek''; Athenaeum Ny., Bp., 1949
* ''Theory of the film. Character and growth of a new art''; angolra ford. Edith Bone; Dobson, London, 1952
* ''Mesék a szerelemről''; sajtó alá rend. Erdős Magda, ill. Kass János; Magyar Helikon, Bp., 1958
* ''A látható ember'' / ''A film szelleme''
* ''A film'' [''Filmkultúra'']; bev., jegyz. Nemeskürty István; Gondolat, Bp., 1961
* ''A hét királyfi''; Móra, Bp., 1963
* ''Lehetetlen emberek. Regény''
* ''Hazatérés. Dráma''; rend. utószó Keleti István; Népművelési Propaganda Iroda, Bp., 1967
* ''Válogatott cikkek és tanulmányok''; vál., bev. K. Nagy Magda, jegyz., ford. Szabó István; Kossuth, Bp., 1968
* ''Essay, Kritik. 1922-1932''; összeáll., szerk., Gertraude Kühn, Manfred Lichtenstein, Eckart Jahnke; Staatliches Filmarchiv der DDR, Berlin, 1973
* ''Az álmok köntöse. Mesék és játékok''; vál., szerk. Fehér Ferenc, Radnóti Sándor, bev. Fehér Ferenc; Magyar Helikon–Szépirodalmi, Bp., 1973
145. sor:
* ''Balázs Béla. 1884-1949. Születésének kilencvenötödik, halálának harmincadik évfordulójára tanulmányok, cikkek, kiadatlan írásai''; szerk. Barláné K. Nagy Magda et al.; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Bp., 1979
*''Balázs Béla levelei Lukács Györgyhöz. Egy szövetség dokumentumai''; szerk., bev., jegyz. Lenkei Júlia; MTA Filozófiai Intézet, Bp., 1982
* ''Napló, 1-2.''; vál., szerk., szöveggond., jegyz. Fábri Anna; Magvető, Bp., 1982
* ''Lehetetlen emberek. Regény''; előszó [[Szabolcsi Miklós]], németből ford. [[Geréb László (író)|Geréb László]], Nyilas Vera; Szépirodalmi, Bp., 1984
* ''A csend. Novellák, úti levelek''; vál., előszó Lenkei Júlia; Magvető, Bp., 1985
* ''Babits és Balázs Béla. Levelek, cikkek, tanulmányok''; szerk., jegyz. Téglás János; Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet–Athenaeum, Bp., 1988
* ''Halálesztétika. Halandók halála élete a halhatatlanoknak, halandók élete halála a halhatatlanoknak''; Papirusz Book, Bp., 1998
*''Táncjátékok''; összeáll. Lenkei Júlia, német szövegford. Mesterházi Miklós; Criticai Lapok Alapítvány, Bp., 2004
*''A látható ember'' / ''A film szelleme''
*''Hét + 1 mese''; szöveggond., utószó Fenyő Ervin; ill. Faltisz Alexandra; Holnap, Bp., 2006
*[http://www.gutenberg.org/etext/19433 E-könyv: Történet a Lógody-utcáról, a tavaszról, a halálról és a messzeségről]
171. sor:
* Lukács György: ''Balázs Béla és akiknek nem kell. Összegyűjtött tanulmányok''; Kner, Gyoma, 1918
* Elfer Imre: ''Két író. Leszámolás Balázs Bélával és Hatvany Lajossal''; szerzői, Aflenz, 1924
* F. Csanak Dóra: ''Balázs Béla hagyatéka az Akadémiai Könyvtár kézirattárában. Ms5009–Ms 5024''; MTA KESZ, Bp., 1966
* K. Nagy Magda: ''Balázs Béla világa''; Kossuth, Bp., 1973
* Dankó Ilona: ''Balázs Béla. 1884-1949. Ajánló bibliográfia''; Városi Könyvtár, Debrecen, 1979
* ''A film költészete. Az útkereső Balázs Béla. Tanulmányok, dokumentumok, kritikák''; szerk., összeáll. Karcsai Kulcsár István; Múzsák, Bp., 1984
* Gyuris György: ''Balázs Béla. Bibliográfia''; Somogyi-könyvtár, Szeged, 1984
* Joseph Zsuffa: ''Béla Balázs, the man and the artist''; University of California Press, Berkeley–Los Angeles–London, 1987
* Matti Lukkarila: ''Sininen valo. Béla Balázs ja hänen elokuvateoriansa''; Pohjoinen, Oulu, 1991
* ''Fénykép a tanítványoknak Balázs Béláról. Jegyzetek Tényi István dokumentumfilmjéhez''; szerk. Tényi István; összeáll. Karcsai Kulcsár István, forrásanyag gyűjt. Kis Erika; Magyar Filmintézet, Bp., 1991
* Mihály Emőke: ''"Mint nyugtalanító, titkos gondolatok élnek...". Balázs Béla elméleti írásainak egy mai megszólítása''; Koinónia, Kolozsvár, 2008
* Kozák Péter: ''Doktor Szélpál Margit. Az első tudósnő magyar színpadon''; Gabbiano Print, Bp., 2011
* Hamar Péter: ''Karöltve a kísértettel. Balázs Béla utolsó évei''; Írott Szó Alapítvány, Bp., 2017
| |||