„Lakatos István (közíró)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások |
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ |
||
23. sor:
Tevékeny részt vett az ellenállásban a német megszállás alatt, majd a [[Második világháború|II. világháború]] frontátvonulása után a munkásegységfront létrehozásában s a mögötte újjászerveződő Szakszervezeti Tanács munkájában. Az SZDP 1944. december 4-én Kolozsvárt induló ''Erdély'' c. lapjában jelentek meg sokszor hevesen vitatkozó politikai írásai a [[földosztás]]ról, a tisztogatásról, a magyar egyetem szükségéről, a szövetkezetekről, a [[Magyar Népi Szövetség]] (MNSZ) bírálatáról, mindenkor "a demokrácia őszinte alkalmazását" véve alapul.
Tagja lett az 1945. január 1-jén megindult [[Szakszervezet (folyóirat)|Szakszervezet]] c. havi folyóirat szerkesztőbizottságának, a lap közölte cikkeit is. A ''Lumea Nouă'', ''Viitorul Social'' és az ''Erdélyi Munkás Naptár'' munkatársa (1945-47), szakszervezeti vezetőképző tanfolyamok előadója, a romániai magyar Gazdasági és Hitelszövetkezetek Szövetségének elnöke, a [[Szövetkezeti Értesítő]] felelős kiadója és vezércikkírója, nemzetgyűlési képviselő (1946-48). Mint az Országos Nyomdaipari Központ osztályvezetője (1948-49) könyvet írt a tervgazdálkodás bevezetésének módozatairól a nyomdaiparban
Hazatérése után a ''Mikor alakították meg az első hazai szakszervezetet'' c. tanulmánya ([[Korunk]], 1978/7) alapos történeti felkészültséggel igazolja a temesvári nyomdászok 1951-es egyesülésének úttörő szerepét. Egy még 1978-ban [[Molnár Gusztáv]]nak adott [[interjú]]ban hűséggel ismertette a Kolozsvárt 1944 őszén történteket, a munkásság szerepét a városi élet újrarendezésében, az [[egyház]]ak segítségét, az [[Romániai magyarok|észak-erdélyi]] közigazgatást átvevő Központi Tanácsadó Testület megalakulását s az elhurcolások politikai hátterét.
|