„Peter Gustav Lejeune Dirichlet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Árván (paraméter nélkül) álló {{Személy infobox}} cseréje (WP:BÜ), apróbb javítások |
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ |
||
52. sor:
== Munkássága ==
Számos, ma az ő nevével megjelölt eredménye volt a [[matematika]] jó néhány ágában. Egyik fő műve egy számelméleti jellegű, habár a számelmélet „ürügyén” néhány más témával is foglalkozó, [[posztumusz]] (először [[1863]]-ban kiadott) [[monográfia]], a ''Vorlesungen''
Dirichlet a [[számelmélet]]ben bebizonyította a ma [[Dirichlet-tétel]]nek nevezett állítást (eredetileg [[Carl Friedrich Gauss|C. F. Gauss]] egyik [[sejtés (matematika)|sejtése]] volt<ref name="www-groups.dcs.st-and.ac.uk">O'Connor, J. J. - Robertson, E. F.: ''[http://www-groups.dcs.st-and.ac.uk/history/Biographies/Dirichlet.html Johann Peter Gustav Lejeune Dirichlet]''. ''The MacTutor History of Mathematics archive''; hozzáférés: 2012.-04.-28.</ref>), miszerint bármely, természetes számokból álló <math>a, a+b, a+2b, a+3b, ..., a + nb,\dots</math> [[számtani sorozat]]ban végtelen sok [[prímszámok|prímszám]] van, ha ''a''-nak és ''b''-nek nincs (1-től különböző) közös osztója (azaz [[relatív prímek]]). Bár a tétel a ''Vorlesungen'' VI. számú Dedekind-féle függelékében jelent meg, a tételt és bizonyítását is eredetileg Dirichlet dolgozta ki.<ref name="repository.cmu.edu"/> Széles körben elfogadott az a [[Harold Davenport|Davenport]] által (is) megfogalmazott nézet, miszerint e tétel bizonyításával született meg az [[analitikus számelmélet]].<ref name="www-groups.dcs.st-and.ac.uk"/>
| |||