Wikipédia

„Sortűz a Parlamentnél 1956-ban” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Visszavontam az utolsó 3 változtatást (79.122.49.96), visszaállítva InternetArchiveBot szerkesztésére
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
botok
650 119 szerkesztés
a Örmény nevek átírásának javítása (WP:BÜ), apróbb javítások
6. sor:
Az [[Országház]] előtt [[október 25.|október 25-én]] délelőtt, a forradalom harmadik napján több ezer fős (különböző források alapján háromtól harmincezerig) békés, fegyvertelen tömeg tüntetett. Nagy részük az [[Astoria (csomópont)|Astoria]] előtti tömegtüntetésről érkezett, három szovjet tank kíséretében, amelyekre a tüntetők baráti szándékukat kimutatva másztak fel. A tömeg másik részét peremkerületekből érkezett munkások alkották, akik nem tudtak eljutni munkahelyeikre, mert a tömegközlekedés akadozott.
 
Miközben a tüntetők az Országház felé vonultak, szembehaladt velük egy [[Szovjetunió|szovjet]] harckocsioszlop, amely a [[Szovjetunió Kommunista Pártja|Szovjetunió Kommunista Pártjának]] (SZKP) két, [[Magyarország]]ra küldött megbízottját, [[Anasztasz Ivanovics Mikojan|Anasztaz MikojanMikoján]] és [[Mihail Andrejevics Szuszlov|Mihail Szuszlov]] PB-tagokat, valamint [[Ivan Alekszandrovics Szerov|Ivan Szerov]] KGB-elnököt és [[Mihail Malinyin]]t, a magyarországi szovjet haderő főparancsnokát szállította. Ők a [[Magyar Dolgozók Pártja|Magyar Dolgozók Pártjának]] (MDP) Akadémia utcai székháza felé tartottak, ahol részt vettek a Központi Vezetőség (KV) tíz óra után kezdődő ülésén. A szovjet küldöttek nyomására a KV felmentette [[Gerő Ernő]]t pártvezetői tisztsége alól, helyére pedig [[Kádár János (politikus)|Kádár János]]t választotta meg.
A forradalom kitörése után megalakult Katonai Bizottság vezetésével [[Apró Antal]]t bízták meg, teljhatalmat adva neki ''„a középületek, hatalmi központok, ha kell fegyveres harc, véráldozatok árán történő megvédéséhez”''.<ref>[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/sortuzek_1956a/ Horváth Miklós: Sortüzek - 1956], rubicon.hu</ref>
22. sor:
 
Fedezetét több szovjet és magyar tiszt, valamint egy harckocsi látta el. Látva a szovjet katonákkal barátkozó tömeget, Szerov riasztólövések leadására adott ki parancsot, amelyek nagy pánikot okoztak a téren. Az átláthatatlanná váló helyzetben a Parlament előtt felsorakozott szovjet páncélosok válaszul a tér szemközti épületeit, a [[Földművelésügyi Minisztérium]]ot és a [[Néprajzi Múzeum]]ot vették célba. A tömeg egy része az itteni árkádok mögött próbált fedezékbe jutni, mások [[II. Rákóczi Ferenc]] lovas szobránál igyekeztek menedéket találni. Ekkor jelent meg a [[Báthory utca]] irányából egy újabb szovjet harckocsi, amely már célzott lövéseket adott le a szobornál összetömörült tüntetők felé. Előbb a mai Vértanúk terénél lőtt ki repeszgránátokat, majd a [[Nádor utca]] felé visszavonulva újabb sorozatlövéseket adott le. Ez az akció követelte a legtöbb halálos áldozatot.
{{idézet2|''Nagy Imre elvtárs kérte, növeljük a Budapesten tevékenykedő csapataink létszámát, elsősorban a gyalogságét. Malinyin elvtárs megígérte a magyar elvtársaknak, hogy növelni fogjuk a Budapesten a rend helyreállításában tevékenykedő csapataink létszámát. Este a mi tábornokaink, a magyar tábornokok és a magyar pártvezetés a mi részvételünkkel tanácskozást tartott, amelyen megvitattuk a ma éjszaka és holnap foganatosítandó intézkedéseket. A városban nem csendesedik a lövöldözés. A szovjet csapatok géppuskával, PPS-sel [Sagin-féle dobtáras géppisztollyal], s gyakran a harckocsik ágyújával viszonozzák a házak tetejéről és felső emeleteiről rájuk leadott egyes lövéseket.''|MikojanMikoján és Szuszlov jelentése az SZKP Központi Bizottságának 1956. október 25.}}
A vérengzést követően először a a forradalmi honvédség és ifjúság lapja az ''[[Igazság (napilap)|Igazság]]''<ref>[http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/94-0910/ch10.html Laktos István: Saját kezűleg írt vallomás a Fő utcában, 1957. március], tankonyvtar.hu</ref> című lap [[október 27.|október 27-i]] számában jelent meg az az állítás, hogy a sortüzért a Földművelésügyi Minisztérium épületének tetejéről tüzelő [[Államvédelmi Hatóság|ÁVH]]-sok tehetők felelőssé. Később a köztudatban jobbára ez a verzió rögződött, nincsenek azonban egyértelmű bizonyítékok arra, hogy az épületben valóban ott tartózkodtak volna az államvédelem emberei. A téren ellenben jelen volt az orosházi határőr alegység (az ún. 'zöld Ávó') egyik biztosításra kirendelt raja, amely Szalay Zoltán ÁVH-alezredes irányítása alatt részt vett a lövöldözésben, ők a Parlament előtt álló szovjet harckocsikhoz közeli tüntetők felé lőttek. Történészek kutatásai szerint a vérengzés fő okozója vagy a második hullámban érkező szovjet harckocsi volt, a neki kiadott pontos utasítások viszont továbbra is tisztázatlanok vagy a 'zöld Ávó' által a fegyvertelen tömegre leadott sortűz volt.<ref>[http://home.hu.inter.net/kortars/0501/kovacs.htm „Tömérdek a száma a hazáját szerető hős szabadságharcosnak…” Horváth Miklós: 1956 krónikája], home.hu.inter.net</ref> Hasonlóképpen bizonytalan, hogy a téren jelen lévő ÁVH-egység kezdeményezte-e a sortüzet.
 
A zűrzavart tovább fokozta, hogy az Akadémia-utcai pártközpont megerősítésére érkező egyik határőr alegység a pártházban lévő ÁVH-sokkal és az ott tartózkodó szovjet katonákkal egy véletlen folytán tűzharcba keveredett. Sortűz érte – valószínűleg egy szovjet tank fegyvereiből – azt a termet is, ahol éppen [[Anasztasz Ivanovics Mikojan|MikojanMikoján]] és [[Mihail Andrejevics Szuszlov|Szuszlov]] [[Szovjetunió|szovjet]] vezetők tárgyaltak. Ekkor vesztette életét a pártház előtt tüntető küldöttség egyik tagja, [[I. Tóth Zoltán]]<ref>[http://mult-kor.hu/20090530_toth_zoltan_inokai?print=1 Versec, 1911. augusztus 11. – Budapest, 1956. október 25.], mult-kor.hu</ref> történész akadémikus, az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] Történettudományi Karának dékánja. Társa, az épületbe behúzódó [[Hanák Péter]]<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00003/00017/007-012.html Hanák Péterről, Budapesti Negyed 22. (1998/4)], epa.oszk.hu</ref> történész – egyetemi tanár túlélte a sebesülését.
 
Farkas Tamás, az [[Magyar Távirati Iroda|MTI]] munkatársa így emlékszik<ref>[http://1956.mti.hu/pages/FarkasTamas.aspx Interjú Farkas Tamás fotóművésszel...], 1956.mti.hu</ref> a tér látványára a vérengzés után: ''"A kettes villamos megállója ugyanott volt, ahol ma, s a Parlament felől eső rész nem virágokkal és bokrokkal volt tele, mint ma, hanem szép fű, rézsű volt. Parkszerűen volt megcsinálva, és ott feküdt egy csomó ember. Fogalmam nincs, hogy 20 volt vagy mennyi…És ott feküdt a Péter. Onnan tudtam, hogy meghalt, hogy szegény valami egészen kifacsart pózban volt, a lába maga alá bicsaklott. Szőkés haja földes volt.…"'''<ref>[http://1956.mti.hu/Pages/Gardos_Farkas.aspx Farkas Tamás visszaemlékezése], 1956.mti.hu</ref>
53. sor:
== Források ==
* [http://mek.oszk.hu/01900/01937/html/szerviz/dokument/mal1124s.htm Malenkovék jelentése az SZKP KB-nak 1956. november 24.], mek.oszk.hu
* [http://www.rev.hu/sulinet56/online/szerviz/dokument/mikoj25s.htm MikojanMikoján és Szuszlov jelentése az SZKP Központi Bizottságának 1956. október 25.], rev.hu
* [http://www.rev.hu/sulinet56/online/szerviz/dokument/nagyi25s.htm Nagy Imre rádióbeszéde Elhangzott 1956. október 25-én 15 óra 18 perckor], rev.hu
* [http://epa.oszk.hu/00900/00984/00003/pdf/00003.pdf ''A LEGELSŐ DOLOG A REND, A NYUGALOM MEGTEREMTÉSE'' Magyar Nemzet 1956. november 25.],epa.oszk.hu
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Sortűz_a_Parlamentnél_1956-ban”