„Joseph Wenzel Radetzky” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Utolsó évei: j |
|||
13. sor:
== A [[napóleoni háborúk]]ban ==
[[1799]]-ben [[Jean-Pierre de Beaulieu|Beaulieu tábornok]] adjutánsává (segédtisztjévé) nevezték ki. Az újonnan létrehozott felderítő hadtesthez ''(Pionierkorps)'' helyezték. Részt vett a [[I. Napóleon francia császár|Bonaparte tábornok]] elleni [[itália]]i hadjáratban. Nem szerette a „kordon” harcmodort, amelyet még [[Franz Moritz von Lacy|Gróf Lacy]] fejlesztett ki, a többi osztrák tábornok is őt utánozta. Harcolt [[Dagobert Sigmund von Wurmser|Wurmser]] tábornoknak [[Mantova|Mantua]] bevételére indított sikeres hadjáratában. Még ez évben alezredessé, majd ezredessé léptették elő. Személyes bátorságával tűnt ki az [[1799]]-es [[
[[1800]]-ban, a [[viareggio|viareggió]]i csatában Radetzky ezredes vezette a rohamcsapatokat. A [[marengói csata|marengói csatában]] ([[1800]]. [[június 14.|június 14-én]]) [[Michael Friedrich Benedikt Freiherr von Melas|Melas]] lovassági tábornok törzsének főnökeként vett részt. Öt golyótalálattól sebesült meg, lovát kilőtték alóla, amikor a csata előestéjén felderítő akciót vezetett az ellenség vonalai mögé, hogy módosíthassák [[Zách János Ferenc|Franz Xaver von Zach]] császári [[csillagjós]] „tudományosan kidolgozott” haditervét.
21. sor:
Az [[1805]]-ös hadjárat kezdetén vezérőrnaggyá léptették elő, és [[Itália|Itáliába]] küldték, [[Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos tescheni herceg|Károly főherceg tábornagy]] parancsnoksága alatt. Részt vett a sikeres [[caldierói csata|caldierói hadjárat]]ban. A béke éveiben tanulmányokat folytatott és hadművészetet tanított.
[[1809]]-ben az V. hadtestben [[Bajorország]]ban és [[Felső-Ausztria|Felső-Ausztriában]] harcolt [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] ellen. [[Braunau am Inn|
[[1810]]-ben Radetzkyt kitüntették a [[Katonai Mária Terézia-rend]] ''(MMThO)'' parancsnoki fokozatával. Megkapta a 4. vértes lovasezred másod-tulajdonosi címét, majd az 5. huszárezred ''(Radetzky-huszárok)'' névadó tulajdonosa lett. [[1809]] és [[1812]] között vezérkari főnökként kezdeményezte a hadsereg szervezetének és a taktikai rendszerének megújítását, de a kincstár ellenállása miatt nem tudta megvalósítani reformterveit, emiatt lemondott tisztségéről. Ugyancsak ő kezdeményezte a katonai [[hírszerzés]] szervezettebb formáinak kialakítását: ennek eredménye lett az „Evidenzhaltungs Abteilung”, a későbbi állandó katonai hírszerző szervezet, a [[Nyilvántartó Iroda]] elődjének létrehozása.
| |||