„Kazán (berendezés)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
14. sor:
===A tüzelőanyag égése===
kémiai reakciókon keresztül a tüzelőanyag szén (vagy más elem tartalma) oxigénnel széndioxidot (oxidokat) alkot, a hidrogén tartalma vízgőzzé alakul át. Ezek mennyiségi és hőmennyiségi viszonyait a [[
Pl. a szén elégésekor keletkező széndioxidra és hőmennyiségre vonatkozó egyenlet:
27. sor:
Az egyes anyagminőségek elégetése más technikai megoldással, tüzelőberendezéssel történik, aszerint, hogy szilárd, folyékony, vagy gáznemű tüzelőanyagok elégetéséről van szó.
Tűztér: a kazánnak az a része, amelyben a kémiai reakció lejátszódik, az égés lezajlik, és a legmagasabb a hőmérséklet. Az innen kikerülő füstgáz/égéstermék a hőcserélőkön, vagy besugárzott felületeken leadja a hőjét. Maga a tűztér is burkolva lehet hőátadó felületekkel, részben vezetéses, részben sugárzásos hőcsere számára.
[[Rostély|Rostélytüzelés:]] szilárd tüzelőanyagokhoz alkalmas mechanikus továbbító berendezéssel juttatjuk a tüzelőanyagot a tűztérbe, ahol begyullad, elég, a hamu és salak pedig távozik a rostélyról.
Szénportüzelés: a tökéletesebb égéshez a szenet aprítják, porrá törik, és levegővel keverve a szénporégőkkel befújják a tűztérbe, ahol további szekunder levegővel keveredve elég.
Olajtüzelés: az égéshez az olajat (tüzelőolaj, fűtőolaj) melegítik, porlasztják, és levegővel keverve az olajégők befújják a tűztérbe.
Gáztüzelés: növekvő szerepe van, a széntüzelés csökkentése mellett. Előnyei: azonos minőségű tüzelőanyag, hamu gyakorlatilag nincs, kis légfelesleg, jól automatizálható, kisebb beruházási költséggel megépíthető. Jellemző eszközei a gázégők. A gázégők az erőművi méretektől a háztartási fali gázkazánokig változatos típusokban kerülnek gyártásra (színgázégők, elő-, és utókeveréses égők, blokkégők, égőcső, égőtálca, sugárzó égő).
41. sor:
Póttüzelés: szilárd tüzelőanyag minőség változás miatt bekövetkező teljesítmény csökkenés pótlására szolgál. A tüzelőanyag begyulladását a tűztér biztosítja (pl. rostély sugárzása).
Támasztó tüzelés: ha a tüzelőanyag minősége miatt, vagy minőség változás esetén a tüzelőanyag nem gyulladna be, akkor támasztó égővel támasztólángot ad.
== Kazánfajták közvetítő közeg és szerkezet szerint==
===[[Gőzkazán
Nagyvízterű kazán: jellegzetes szerkezeti eleme a nagyméretű dob. A dobban helyezték el a hőcserélő felületet, a lángcsövet. A dob gőztere a gőz minőségét (vízmentességét) biztosítja, vízterének hőtárolási szerepe is van.
Ferde vízcsöves kazán: a dob alatt két vízkamra között ferdén elhelyezett füstcső kötegen keresztül történik a hőátadás nagy része.
Meredekcsöves kazán: eleinte két dob között függőlegesen elhelyezett fűtőfelületek szolgáltak hőcserélőként, a legutóbbi típusokban az alsó dobot kamrákkal helyettesítették.
Besugárzott kazán: lényegében besugárzott elgőzölögtető felületű, természetes cirkulációjú kazán. A teljesítménynövelési igény miatt alakították ki, az elgőzölögtető fűtőfelület a tűztér körül, besugárzott felületet alkot. Felül gőzdobot, alul kamrákat, közötte a függőleges hőátadó csöveket tartalmaz.
Fentieken kívül léteznek különleges kazánok, melyek a legnagyobb teljesítményre, nagynyomású gőz termelésére alkalmas típusok.
Gőzkazánok fűtőfelületei:
Elgőzölögtető: a gőzkazánokban betáplált tápvíz az elgőzölögtetőben gőz halmazállapotba kerül.
A gőznek az elgőzölgetőből kilépő állapoton túli hevítésére szolgáló fűtőfelületek a túlhevítők.Általában a gőzkazánok túlhevített gőzt állítanak elő.
A kazánba juttatott tápvíz a tápvíz-előmelegítőkön keresztül ér el a rendszer belső terébe.
66. sor:
Természetes cirkulációjú: a forró és hideg közeg fajsúlykülönbsége hozza létre az áramlást.
Kényszerátáramlású: az áramlást szivattyú biztosítja. Az egyenletes közegeloszlás alapvető követelmény mind az elgőzölögtetők, túlhevítők, mind a tápvíz-előmelegítők esetében.
Tápvíz előkészítés: a tápvíz minőség biztosítása a kazán belső felületek tisztasága, korróziómentessége, és a gőzminőség miatt lényeges. A tápvizet szilárd szennyezőktől megtisztítják, lágyítják, gáztalanítják.
Kazánok füstgáz oldali korróziója:
- alacsony hőmérsékletű korrózió: a füstgázban lévő pára, gőzök, savgőzök lecsapódása miatt keletkezik.
- magas hőmérsékletű korrózió: oxidáció, redukció, ill. szennyező anyagok (salak) miatt keletkezik.
83. sor:
===Forróvíz kazán===
Ha egy kazánban a Tvki>115 C° lehet, pl. távfűtésnél, akkor forróvíz kazánról van szó. Ezekben a kazánokban a hőtovábbító közeg víz, mely a kazán legmelegebb pontján sem gőzölög el, mert a víz olyan nyomás alatt áll, amely nyomáson a víz nem forr fel 115 °C felett sem.
===Termoolaj kazán===
Termoolaj kazánban a közvetítő fűtött közeg termoolaj (pl. naperőműveknél). Olyan berendezések, melyekben főleg ásványi, esetleg növényi vagy szintetikus olajakat használnak hőhordozónak. Jellemzően 250–350 °C közötti hőmérsékleten működnek.
===Gázgenerátorok===
96. sor:
==Biztonság==
Kazánok szerkezeti tervezése, telepítése, és üzeme engedélyezéshez van kötve. A [[szerkezeti
== Kapcsolódó szócikkek ==
| |||