„Divéky Adorján” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
23. sor:
[[1909]]–[[1911]] között a [[Jagelló Egyetem|krakkói egyetemen]] történelmi előadásokat hallgatott. [[1917]]-ben [[Varsó]]ba került, az ottani levéltárak magyar vonatkozású anyagait kutatta. Ezekben az években előbb a [[Varsói Egyetem]] [[magyar nyelv]]i lektora, majd [[1929]]-ig a [[magyar történelem]] előadója volt. [[1921]]-ben a budapesti egyetemen magántanári képesítést nyert.
[[1920]]-ban az [[első világháború]] után megalakuló csehszlovák állam és [[Lengyelország]] között vita folyt Felső-Árva területi hovatartozásáról. Abban, hogy a [[Szepes vármegye|Szepesség]] és Árva magyarlakta északi területei ne [[Csehszlovákia|Csehszlovákiához]], hanem Lengyelországhoz kerüljenek, aktív diplomáciai-politikai szerepe volt.
[[1930]]-ban a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező, [[1937]]-ben a [[Lengyel Tudományos Akadémia]] külső tagjának választották. A vilnai Báthory István Egyetem honoris causa doktora volt. [[1934]]-től a varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatói tisztségét töltötte be. A két világháború között gyűjtött – korábban az Intézet könyvtárának részét képező - könyveket jelenleg a Varsói Egyetem Magyar Filológiai Tanszéke őrzi.Tagja volt a [[Magyarország és Lengyelország kapcsolatai|lengyel–magyar kapcsolatok]] ápolását célul tűző, elsősorban irodalommal foglalkozó [[Magyar Mickiewicz Társaság]]nak is.<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/PRGYK_ActaP_2011/?pg=202&layout=s Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o.], library.hungaricana.hu.</ref>
[[1939]][[1950|-1950]] között – nyugalomba vonulásáig – a [[Debreceni Egyetem]] tanára volt, ahol kelet-európai történelmet oktatott.
Munkássága nagyrészt a [[19. század|XIX. század]]i [[Magyarország és Lengyelország kapcsolatai|lengyel-magyar kapcsolatok]]at érinti, de több tanulmánya és közleménye jelent meg a [[16. század|XVI. század]] lengyel históriájáról, művelődéstörténetéről is. [[1945]] után [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-as]] lengyel emlékiratokat fordított és [[Krakkó]] [[reneszánsz]] kori magyar emlékeit gyűjtötte. Tanulmányai közül számos [[lengyel nyelv]]en jelent meg.
==Munkái==
| |||