„Polocki Fejedelemség” változatai közötti eltérés

Az önálló fejedelemség kialakulása már Izjaszláv idejében elkezdődött. Birtokai a Kijevi Rusz északnyugati részének meglehetős hányadára kiterjedtek és mivel a [[Baltikum]] és a [[Fekete-tenger]] közötti kereskedelmi útvonalon feküdt, jelentős jövedelmet biztosított számára; ezt földműveléssel, halászattal-vadászattal és vasművességgel egészítették ki. Izjaszláv fia, [[I. Brjacsiszláv polocki fejedelem|Brjacsiszláv]] 1020-ban kifosztotta [[Novgorod]]ot, de miközben zsákmányával hazafelé tartott, [[I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem|Jaroszláv]] nagyfejedelem rátámadt és megfutamította. A következő évben békét kötöttek és a polocki fejedelem megszerezte [[Vityebszk]] és [[Uszvjat]] városát. Az ellenségeskedések Brjacsiszláv és nagybátyja között azonban ezután is folytatódtak.

==Vszeszláv uralma==

A Polocki Fejedelemség Brjacsiszláv fia, [[II. Vszeszláv polocki fejedelem|II. Vszeszláv]] uralkodása (1044—1101) idején élte virágkorát. Eleinte békében élt Kijevvel és 1060-ban közösen harcolt velük a déli nomádok ellen. A polocki Rurikovicsok azonban magukat tartották a kijevi trón jogos örököseinek, mert bár mindketten Vlagyimir nagyfejedelemtől származtak, Izjaszláv idősebb volt, mint Jaroszláv, aki ténylegesen Vlagyimir utóda lett a nagyfejedelmi székben.