„Balázs Pál (labdarúgó)” változatai közötti eltérés

(1919–2010) magyar labdarúgó, játékvezető
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Lajos52 (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „{{Labdarúgó-játékvezető infobox | név = Balázs Pál | kép = | teljesnév = Balázs Pál | születésidátum = 1919. [[f…”
(Nincs különbség)

A lap 2010. július 15., 14:29-kori változata

Balázs Pál (Balassagyarmat, 1919. február 1. – 2010.) magyar nemzeti labdarúgó-játékvezető. Beceneve: Cigi, annak ellenére, hogy sohasem cigarettázott. Polgári foglalkozása: nyomdász- és könyvkötő.

Balázs Pál
Személyes adatok
Teljes névBalázs Pál
Születési dátum1919. február 1.
Születési helyBalassagyarmat, Magyarország
Halálozási dátum2010. június (91 évesen)
Halálozási helyMagyarország
Egyéb foglalkozásNyomdász- és könyvkötő
Nemzeti játékvezetés
ÉvekBajnokságStátusz
19451981megyeJátékvezető
SablonWikidataSegítség

Pályafutása

Labdarúgóként

A húszas évek végén a helyi cserkészcsapatban kezdett futballozni. A család Vácra költözött, ahol a Váci Remény NB. II-es csapatban rúgta a labdát. A tehetséges jobbszélsőre az újpestiek is felfigyeltek, de a villámgyors fiatalember végül 1938-tól 1948-ig a Salgótarjáni BTC NB. I-es csapatát erősítette. Első élvonalbeli gólját 1941. március 9-én hazai pályán vágta be a kispestiek hálójába. 108 mérkőzésen 55 gólt szerzett. Szakmai felkészültségét elismerve a gólerős támadó bekerült a B-válogatottba, amelynek színeiben 1940 nyarán az anyaországhoz visszatérő Kolozsvárt ünnepelték, amikor a mérkőzés hevében súlyos térdsérülést szenvedett. Az utolsó NB. I-es meccsét 1948. október 17-én balszélsőként játszotta Tatabányán, ahol a bányászrangadót (2:1)-re a házigazdák nyerték.

Labdarúgó-játékvezetőként

Stílusa

Az apró termetű játékvezető alkalmazott taktikája elősegítette azt a hozzáállást, hogy a játékszabályok és azok szelleméből eredő döntések biztosítsák a játék szolgálatát. Szabályalkalmazása határozott, ítélkezése következetes, játékos párti sportember. Átfogó figyelemmel és gyors reagálókészséggel rendelkezett. Kifogástalan fizikai- és szellemi állapota biztosította, hogy a valósághoz viszonyított taktikája eredményes legyen. Fellépése erélyes, de nem erőszakos, szolgálata nem részrehajló. Szabályszerűen büntette a durvaságot, az alattomos játékot, a túlzott erő alkalmazását illetve a súlyosan sportszerűtlen magatartást. Fegyelmezési módszere alkalmazkodott a szabályi előírásokhoz, feleslegesen nem kapkodta el a lapok (sárga, piros) felmutatását.

Nemzeti játékvezetés

A játékvezetői vizsgát 1945-ben szerezte meg, ezt követően, mint gyakorló játékvezető, különböző labdarúgó bajnokságokban szerezte meg a szükséges tapasztalatokat. Ellenőreinek, sportvezetőinek javaslatára megyei szinten egyre magasabb labdarúgó bajnokság játékvezetője lett. Az aktív játékvezetői tevékenységet 1981-ben fejezte be. 1984-ben 65 évesen egy hazai NB. II-es mérkőzésen szükségpartjelzőként sem vallott szégyent.

Sportvezetőként

A labdarúgástól való visszavonulása után edzősködött a Nagybátony, a Síküveggyár, a Kazár, a Salgótarjáni Dózsa csapatánál, de a szakmunkásképző gárdájával is szép sikereket ért el.

Sikerei, díjai

Sikeres bírói pályafutásáért aranysíppal jutalmazták.

Források

Külső hivatkozások