„Balázs Pál (labdarúgó)” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „{{Labdarúgó-játékvezető infobox | név = Balázs Pál | kép = | teljesnév = Balázs Pál | születésidátum = 1919. [[f…” |
(Nincs különbség)
|
A lap 2010. július 15., 14:29-kori változata
Balázs Pál (Balassagyarmat, 1919. február 1. – 2010.) magyar nemzeti labdarúgó-játékvezető. Beceneve: Cigi, annak ellenére, hogy sohasem cigarettázott. Polgári foglalkozása: nyomdász- és könyvkötő.
Balázs Pál | |||||||
Személyes adatok | |||||||
Teljes név | Balázs Pál | ||||||
Születési dátum | 1919. február 1. | ||||||
Születési hely | Balassagyarmat, Magyarország | ||||||
Halálozási dátum | 2010. június (91 évesen) | ||||||
Halálozási hely | Magyarország | ||||||
Egyéb foglalkozás | Nyomdász- és könyvkötő | ||||||
Nemzeti játékvezetés | |||||||
| |||||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pályafutása
Labdarúgóként
A húszas évek végén a helyi cserkészcsapatban kezdett futballozni. A család Vácra költözött, ahol a Váci Remény NB. II-es csapatban rúgta a labdát. A tehetséges jobbszélsőre az újpestiek is felfigyeltek, de a villámgyors fiatalember végül 1938-tól 1948-ig a Salgótarjáni BTC NB. I-es csapatát erősítette. Első élvonalbeli gólját 1941. március 9-én hazai pályán vágta be a kispestiek hálójába. 108 mérkőzésen 55 gólt szerzett. Szakmai felkészültségét elismerve a gólerős támadó bekerült a B-válogatottba, amelynek színeiben 1940 nyarán az anyaországhoz visszatérő Kolozsvárt ünnepelték, amikor a mérkőzés hevében súlyos térdsérülést szenvedett. Az utolsó NB. I-es meccsét 1948. október 17-én balszélsőként játszotta Tatabányán, ahol a bányászrangadót (2:1)-re a házigazdák nyerték.
Labdarúgó-játékvezetőként
Stílusa
Az apró termetű játékvezető alkalmazott taktikája elősegítette azt a hozzáállást, hogy a játékszabályok és azok szelleméből eredő döntések biztosítsák a játék szolgálatát. Szabályalkalmazása határozott, ítélkezése következetes, játékos párti sportember. Átfogó figyelemmel és gyors reagálókészséggel rendelkezett. Kifogástalan fizikai- és szellemi állapota biztosította, hogy a valósághoz viszonyított taktikája eredményes legyen. Fellépése erélyes, de nem erőszakos, szolgálata nem részrehajló. Szabályszerűen büntette a durvaságot, az alattomos játékot, a túlzott erő alkalmazását illetve a súlyosan sportszerűtlen magatartást. Fegyelmezési módszere alkalmazkodott a szabályi előírásokhoz, feleslegesen nem kapkodta el a lapok (sárga, piros) felmutatását.
Nemzeti játékvezetés
A játékvezetői vizsgát 1945-ben szerezte meg, ezt követően, mint gyakorló játékvezető, különböző labdarúgó bajnokságokban szerezte meg a szükséges tapasztalatokat. Ellenőreinek, sportvezetőinek javaslatára megyei szinten egyre magasabb labdarúgó bajnokság játékvezetője lett. Az aktív játékvezetői tevékenységet 1981-ben fejezte be. 1984-ben 65 évesen egy hazai NB. II-es mérkőzésen szükségpartjelzőként sem vallott szégyent.
Sportvezetőként
A labdarúgástól való visszavonulása után edzősködött a Nagybátony, a Síküveggyár, a Kazár, a Salgótarjáni Dózsa csapatánál, de a szakmunkásképző gárdájával is szép sikereket ért el.
Sikerei, díjai
Sikeres bírói pályafutásáért aranysíppal jutalmazták.
Források
- Hornyák Lajos: A labdarúgás játékszabályai (Labdarúgó játékvezetők kézikönyve) - HOT-FIVE Kft. 2002 ISBN 963-202-807-4
- Nemzeti Sport – 2010. június 22.
- CIGI”, A hajdani villámszélső - 2006. Sulyok László újságíró-, Nógrádi Média Kiadói Kft. gondozásában.