Alsószernye
Alsószernye (szlovákul Dolné Srnie, korábban Beckovské Srnie) község Szlovákiában a Trencséni kerületben a Vágújhelyi járásban.
| Alsószernye (Dolné Srnie) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Vágújhelyi |
| Rang | község |
| Polgármester | Miroslav Skovajsa |
| Irányítószám | 916 41 |
| Körzethívószám | 032 |
| Forgalmi rendszám | NM |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 992 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 110 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 230 m |
| Terület | 8,79 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 47′ 54″, k. h. 17° 49′ 17″Koordináták: é. sz. 48° 47′ 54″, k. h. 17° 49′ 17″ | |
| Alsószernye weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószernye témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Vágújhelytől 4 km-re északra fekszik.
Története szerkesztés
A község területén már az újkőkorban emberi település állt, a vonaldíszes kerámiák népének leletei kerültek itt elő. A falut 1477-ben "Zerne" alakban említik először, a beckói váruradalom része volt. 1598-ban 64 hát állt a településen. 1720-ban 2 malma és 61 adózó háztartása volt, közülük 56 zsellér. 1784-ben 99 házában 135 családban 625 lakos élt. 1828-ban 93 háza volt 878 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, faárukészítéssel, szövéssel fogllalkoztak.
Vályi András szerint "SZRNYE. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura B. Révay Uraság, ez fekszik Lieszko Moraviczához nem meszsze, mellynek filiája; lakosaik katolikusok, határbéli földgyeik soványak, legelőjök, réttyek, fájok van."[2]
Fényes Elek szerint "Szrnye, tót falu, Trencsén vmegyében, Morva-Lieszko mellett: 165 kath., 621 evang., 54 zsidó lak. F. u. a beczkói urad. Ut. p. Trencsén."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott. A háború után lakói főként a környék nagybirtokain dolgoztak.
Népessége szerkesztés
1910-ben 1149, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 863 lakosából 847 szlovák volt.
2011-ben 965 lakosából 947 szlovák volt.
Neves személyek szerkesztés
- Itt született 1816-ban Kubicza Pál belső titkos tanácsos, Trencsén vármegye főispánja, főrendiházi tag.
Nevezetességei szerkesztés
- Barokk harangláb a 18. század első feléből.
- Klasszicista kúria 1850-ből.
- Neoklasszicista harangláb 1890-ből.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.