Wikipédia

Angel-vízesés

Az Angel-vízesés, vagyis a Kerekupai-Merú a világ legmagasabb vízesése, Venezuela keleti részén, Bolívar államnak a Gran Sabana régiójában lévő Canaima Nemzeti Parkjában található. A vízesés az Auyán-Tepui nevű magaslatról zuhan alá a Churun folyóból az Ördög-szurdokba. Az Angel-vízesés magassága, a teljes szintkülönbséget számítva 979 méter. Ezen belül a víz megszakítás nélkül 807 métert zuhan egy szikla pereméig, amelyen átbukva további 172 métert zuhan a hegy lábáig, egy hatalmas sziklamedencébe.[1]

Angel-vízesés
Angel vízesés Venezuelában
Angel vízesés Venezuelában
Közigazgatás
OrszágokVenezuelaVenezuela
Földrajzi adatok
Vízhozamváltozó m³/s
ForrásGuyanai-hegyvidék
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Angel-vízesés témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Felfedezésének története szerkesztés

 
Angel vízesés

Bár a venezuelai Ernesto Sánchez la Cruz 1912-ben már felfedezte a vízesést, azonban mivel nem publikálta azt, így csak 1933-ban lett ismert, amikor is az első világháborút megjárt amerikai pilóta, James Angel, teljes nevén James Crawford Angel Marshall (1899–1956) 1933. november 16-án (más források szerint 1935-ben) újra felfedezte.

James Angel kétfedeles repülőgépével egy folyót keresett Venezuelában, amelynek állítólagos gazdag aranytartalmára még évekkel azelőtt hívta fel a figyelmét egy idős geológus kutató. Venezuela hatalmas fennsíkját a Guyanai-fennsíkot fésülte át, amikor megpillantott egy kisebb folyót, amely a térkép által jelöletlen volt . A pilóta azonnal letért a tervezett útirányáról, és a folyóiránnyal szemben repülve megpróbálta felkutatni a folyó forrásvidékét. Így jutott el az Auyan Tepuí (Ördög-hegy) hegycsoporthoz. Amely a helyi indiánok (tepui) nyelvén az istenek lakhelyét jelenti. Az ismeretlen folyó ennek a hegynek az oldalában, egy mély szurdokban haladt. A szurdok kijáratánál pillantotta meg a hatalmas, két részből álló vízesést.[2] Visszatérve Venezuela fővárosába, Caracasba beszámolt a felfedezéséről két kutatónak, és együtt szerveztek két évre rá egy expedíciót a vízeséshez. Az expedíció 1937. október 9-én indult útjára. James Angel, a felesége Marie és két társa repülőgéppel keresett leszállóhelyet a fennsíkon. Vállalkozásuk kis híján kudarcba fulladt, mivel bár baj nélkül sikerült landolniuk, a választott terület mocsarassága miatt ott kellett hagyniuk a gépet és gyalog kellett megtenniük az utat visszafelé. Végül sikerült átvágniuk a dzsungelen, amikor már mindenki lemondott róluk. A repülőgépet később megtalálták 1956-ban, jelenleg bárki megnézheti a Ciudad Bolívar Múzeumban, Caracasban.[3]

 
James Angel repülője

Angel állítását, hogy felfedezte a világ legmagasabb vízesését, csak 1949-ben igazolták. Ugyanis a pilóta térképén bejelölt helyre csak 12 év után jutott el szárazföldi úton expedíció. Ruth Robertson expedíciója motoros kenukon közelítette meg a vízesést. Megmérték a magasságát és 978 méternek találták. Ez csaknem 18-szor magasabb, mint a Niagara-vízesés.[4] James Angel továbbra is vonzották az ismeretlen tájak, halálát is akkor lelte, 1956-ban amikor lezuhant gépével a trópusi hegyek feltérképezése közben , de nevét a róla elnevezett vízesés mindörökre megőrzi. Hamvait is ott, a nevét viselő vízesés fölött szórták szét.[5]

Geológiai adatok szerkesztés

 
Kukenán-tepui táblahegy

A vízesés földünk egyik legkevésbé feltárt táján, a dél-amerikai Guyanai-hegyvidék területén található. A fennsík legérdekesebb, legnehezebben megközelíthető délkeleti részén homokkőből felépülő fennsíkok találhatóak amelyeket az esőzésekből kialakuló vizek az évmilliók során borotvaként vágtak át táblahegyeket alakítva ki így. A Guyanai-hegyvidék nagy részét sűrű trópusi őserdő borítja, míg a táblahegyek tetején szavannanövényzet található. A vízesés egy ilyen fennsíkon található és a fennsík homokkőrétegébe vágott mély hasadékokból zúdul alá a mélybe. Vizét a csapadékból nyeri. A fennsík csupasz és terméketlen, a lehulló csapadék így azonnal a fennsík belsejébe szivárog a kőzetek repedésein és a vízeséseket táplálja. A 770 km² kiterjedésű fennsík repedéseibe és hasadékaiba nagy mennyiségű – átlagosan évi 7620 mm – csapadék jut, s ez táplálja a vízesést. A lezúduló vizet a Churún folyó szállítja el, amely később a Carraóba ömlik. Vízhozama igencsak változó, az esős évszakban természetesen mindig sokkal nagyobb, és ilyenkor a lezúduló víz nagy része finom permetté alakulva terjed szét az őserdőben. Száraz évszakban viszont néha előfordul, hogy a zuhatag vize nem is éri el a folyót, vizéből pára(köd) lesz még azelőtt, hogy elérné a folyót. Ilyenkor lehet gyönyörködni a több száz méter magas kőfaragványokban, amelyet az évmilliók során a vízcseppek a sziklafalba vájtak.

Turizmus, megközelítése szerkesztés

Az Angel-vízesést nem könnyű megközelíteni, mivel közút nem vezet a vízesés közvetlen közelébe. Kétféle módja lehet: vagy kisrepülővel (helikopterrel), vagy az esős évszakban bárka vagy kishajó fedélzetéről lehet megszemlélni az Angel-vízesést. Bár egynapi hajóúttal közelíthető meg a venezuelai Canaimából, Venezuela legnagyobb turisztikai látványosságává fejlődött az utóbbi évtizedekben. Felkeresése száraz évszakban (decembertől márciusig) kevésbé ajánlott, ugyanis akkor nem nyújt olyan impozáns látványt az Angel-vízesés, mint nedves évszakban, és megközelítése is nehezebb a folyó alacsony vízállása miatt.

Egyéb szerkesztés

Az őslakosok Kerekupai-Merúnak nevezik, ami körülbelül annyit jelent, hogy „a legmélyebb hely vízesése”. Sokan tévesen Churun-merunak hívják, ami pemon nyelven villámot jelent, de az egy másik vízesés neve a közelben.

A világ legnagyobb rágcsálója a vízidisznó az Angel-vízesés környékén él.[6]

A föld tíz legmagasabb vízesése szerkesztés

A világ legmagasabb vízeséseinek listája.

Sorszám Vízesés Magasság Elhelyezkedés Kép
1 Angel-vízesés 979 m[7] Canaima Nemzeti Park, Venezuela, Bolívar szövetségi állam  
2 Tugela-vízesés 948 m[8] Dél-afrikai Köztársaság, KwaZulu-Natal  
3 Cataratas las Tres Hermanas 914 m[9] Peru, Ayacucho megye
4 Olo'upena-vízesés 900 m[10] Hawaii, Molokai
5 Yumbilla-vízesés 896 m[11] Peru, Amazonas megye
6 Vinnufossen 860 m[12] Norvégia, Møre og Romsdal megye  
7 Balåifossen 850 m[13] Norvégia, Hordaland megye
8 Pu'uka'oku Falls 840 m[14] USA, Hawaii
9 James Bruce-vízesés 840 m[15] Kanada, Brit Columbia
10 Browne-vízesés 836 m[16][17] Új-Zéland, Déli-sziget, Doubtful Sound
 
Panoráma


Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Angel-vízesés[halott link]
  2. ↑ http://gportal.hu/gindex.php?pg=21778600Hivatkozás szövegének helye
  3. ↑ Angel, Karen (2012. április 1.). „Why the World’s Tallest Waterfall is Named Angel Falls”. Terrae Incognitae 44, 16–42. o. (Hozzáférés: 2013. március 5.)  
  4. ↑ Robertson, Ruth.szerk.: Jenkins, Mark: Jungle Journey to the World's Highest Waterfall., Worlds to Explore. National Geographic (2006). ISBN 978-1-4262-0044-1 
  5. ↑ Hargita Népe - 2002. május 25. szombat, IV. évfolyam 117. szám. [2009. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 21.)
  6. ↑ Angel. [2008. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 21.)
  7. ↑ Angel, Salto | World Waterfall Database: Worlds Tallest Waterfalls. [2010. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 21.)
  8. ↑ Tugela Falls. [2009. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  9. ↑ Tres Hermanas, Cataratas las | World Waterfall Database: Worlds Tallest Waterfalls. [2010. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 17.)
  10. ↑ Olo'upena Falls | World Waterfall Database: Worlds Tallest Waterfalls. [2010. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 17.)
  11. ↑ Yumbilla, Catarata | World Waterfall Database: Worlds Tallest Waterfalls. [2010. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 17.)
  12. ↑ Vinnufossen. [2009. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  13. ↑ Baläifossen. [2009. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  14. ↑ Pu'uka'oku Falls | World Waterfall Database: Worlds Tallest Waterfalls. [2010. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 17.)
  15. ↑ James Bruce Falls | World Waterfall Database: Worlds Tallest Waterfalls. [2010. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 17.)
  16. ↑ Browne Falls | World Waterfall Database: Worlds Tallest Waterfalls. [2010. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 17.)
  17. ↑ Swan and Goss, 2004.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Angel-vízesés témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Angel-vízesés&oldid=24936094”