Annus József
Annus József (Püspöklele, 1940. május 6. – Deszk, 2005. december 10.) magyar író, szerkesztő, országgyűlési képviselő.
| Annus József | |
| Született | Annus József 1940. május 6. Maroslele |
| Elhunyt | 2005. december 14. (65 évesen) Deszk |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Lengyel Zsuzsanna (1960-2005) |
| Szülei | Annus József (1913-1996) Putyora Erzsébet (1916-1976) |
| Foglalkozása | író, szerkesztő, országgyűlési képviselő |
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Szegedi Tanárképző Főiskola (–1959) |
| Kitüntetései | A Magyar Művészetért Alapítvány Díja (1990) Tamási Áron-díj (1993) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája szerkesztés
Szülei: Annus József (1913-1996) és Putyora Erzsébet (1916-1976) voltak. Főiskolai tanulmányait a Tanítóképző Főiskolán járta, Szegeden, 1954–1959 között. 1959–1961 között a királyhegyesi, 1961–1968 között pedig a nagylaki általános iskolában tanított, miközben írni kezdett. 1968–1970 között a Csongrád Megyei Hírlap munkatársa volt. 1970–1971 között a Tiszatáj című irodalmi folyóirat segédszerkesztője volt. 1971–1972 között olvasószerkesztő, 1972–1986 között pedig főszerkesztő-helyettes volt. 1986-ban a lap működését felfüggesztették, állásából eltávolították. 1986–1988 között a Móra Ferenc Múzeum gyűjteménykezelője volt. 1988–1989 között a Móra Ferenc Könyvkiadó szegedi szerkesztője volt. 1989-ben rehabilitálták. 1989–1996 között a Tiszatáj főszerkesztője volt. 1996–2000 között a Szabad Föld főszerkesztője volt. 1989–1998 között az Írószövetség elnökségi tagja volt.
1967–1989 között a Magyar Szocialista Munkáspárt, 1989–től az MSZP tagja volt. 1990–1998 között országgyűlési képviselő, 1990–1994 között a honvédelmi bizottság tagja volt.
2005. december 14-én hunyt el Deszken.
Írói világa elsősorban a paraszti élethez és az onnan származó értelmiségiek sorsfordulóihoz kapcsolódott.
Kapcsolata az állambiztonsággal szerkesztés
„Tihanyi”, majd „Csanádi” néven is szerepelt az állambiztonság beszervezettjei között, de állítólagos beszervezését 1978-ban tudta nélkül végezték, a vele való beszélgetéseket úgy jelentve, mintha a nevezett ügynök lenne. Saját kezűleg beszervezési nyilatkozatot nem írt alá, kárt ilyen minőségben senkinek sem okozott.[1]
Művei szerkesztés
- Pányván (novellák, 1977)
- Húsvéthétfő (kisregény, novellák, 1978)
- Szintén Fickó (ifjúsági regény, 1980)
- Kodács király csatái (mese, 1982)
- Esti üzenetek (novellák, 1984)
- Békebeli csaták (ifjúsági regény, 1986)
- Kánon (regény, 1989)
- Igazándi (ifjúsági regény, 1991)
- A meggyfa magasában (novellák, 1997)
- Eltérített Pegazus (emlékezések, irodalmi anekdoták, 2003)
Források szerkesztés
- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Ügynöklista (az origo gyűjtése). [2021. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 31.)