Béli-hegység
A Béli-hegység (románul Munții Codru-Moma) az Erdélyi-középhegység vagy más néven Erdélyi-szigethegység része. A Bihar-hegység legtekintélyesebb nyugati oldalága, a Fekete- és a Fehér-Körös által közrefogott Zarándi- és Belényesi-medence fölé „sasbércszerűen” kiemelkedő hegység.
| Béli-hegység | |
 | |
| Magasság | 1112 m |
| Hely | Arad és Bihar megye, Románia |
| Hegység | Erdélyi-szigethegység |
| Legmagasabb pont | Szártető avagy Pless (1112 m) |
| Elhelyezkedése | |
 Béli-hegység
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 46° 32′ 11″, k. h. 22° 10′ 33″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 11″, k. h. 22° 10′ 33″ | |
 | |
Fekvése szerkesztés
A hegység két megye; Bihar megye és Arad megye határán fekszik.Keletről a Bihar-hegység, északról a Király-erdő és a Fekete-Körös völgye, délről a Zarándi-hegység, vagy régi nevén Hegyes-Dócsa, és a Fehér-Körös völgye, nyugatról a Fekete- és Fehér-Körösök szabdalta Alföld és a Sárrét határolja.
Földrajza szerkesztés
A 675 négyzetkilométeren fekvő Béli-hegység, vagy ahogy mai nevének 20. század előtti elterjedése előtt nevezték Kodru-Moma legmagasabb pontja Szártető, vagy bihari Pless (Pilis), mely 1112 méterrel emelkedik a tenger szintje fölé, három északnyugat-délkelet irányú főgerince (Kodru, Moma, Déva). E fővonulatoktól keleti és nyugati irányba több kisebb mellékvonulat ágazik el. Fontosabb vízfolyásai (Dézna, Tárkányka, Varétek, Fenes, Menyháza) mentén nagyobb eróziós medencék alakultak ki.
A hegység területének több mint a fele a 600-900 méter magasság közé esik.
1000 méternél magasabb csúcsai a Nagyarad (Izoi, 1098 m.), a Dealu, a Nagyoroj és a Déva (Dievii, 1044 m.).
A hegység valamikor a felső kréta és oligocén között keletkezhetett. Jelenlegi sasbérc jellegének kialakulása több ciklusban lejátszódott, főként harmadidőszaki szerkezeti mozgásoknak köszönhető.
Az eddig elvégzett klimatológiai és felszíni vizsgálatokból következtethetően a Szigethegységben egyetlen tönkfelszín alakult ki, mely utólagosan feldarabolódott, és különböző magasságokra emelkedett.
A Béli-hegység déli és nyugati felszíne vulkáni kőzet; andezitból és piroklasztitból épült fel. Peremterületein kisebb-nagyobb karsztfelszínekkel, látványos felszíni formákkal, viszonylag nagyszámú barlanggal és karsztforrással.
Növényvilága szerkesztés
- Fenyő- és lomboserdők.
- Erdeiben megtalálható a növénytani ritkaságnak számító szúrós csodabogyó és az ugyancsak ritka fehér virágú kakasmandikó is.
Természeti értékei szerkesztés
- Kalugyer, dagadóforrás
- Jókai víznyelő barlang
- Menyháza üdülőhely
- Dézna vára
- Bélavára romjai
Források szerkesztés
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Korbély József: Bihar vármegye hegy- és vízrajza.
- Útjelző – A Bánsági Kárpát Egyesület kiadványa
- Géczi Róbert: A Béli-hegység földtana és geomorfológiája másfél évszázadnyi kutatás tükrében Archiválva 2011. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF
.svg){kind=small}
