Csasniki csata
A csasniki csata 1812. október 31-én zajlott le a Peter Wittgenstein tábornagy vezette orosz és a Claude-Victor Perrin marsall irányította francia erők között. Victor marsall megpróbálta helyreállítani az oroszok által korábban szétzúzott északi Daugava-vonalat, eredménytelenül.
| Csasniki csata | |||
.jpg) | |||
| Konfliktus | Napóleoni háborúk | ||
| Időpont | 1812. október 31. | ||
| Helyszín | Orosz Birodalom, Csasniki  (ma: Fehéroroszország) | ||
| Eredmény | orosz győzelem | ||
| Szemben álló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Szemben álló erők | |||
| |||
| Veszteségek | |||
| |||
| Térkép | |||
 Csasniki csata
Pozíció Fehéroroszország térképén
| |||
 é. sz. 54° 45′, k. h. 29° 15′Koordináták: é. sz. 54° 45′, k. h. 29° 15′ | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csasniki csata témájú médiaállományokat. | |||
.svg){kind=small}
Előzmények szerkesztés
Victor tábornagy, a francia IX. hadtest parancsnoka, akit Napóleon tartalékként hagyott vissza Szmolenszknél, tanult a polocki vereségből, és északkeletre vonult 22 000 fős seregével, hogy visszaállítsa a Daugava-vonalat. Csasnikinél egyesítette seregét a II. hadtest alakulataival, akik Polockból vonultak vissza, és egybeolvasztotta a II. és IX. hadtestet. Így egy 36 000 fős hadsereg állt rendelkezésére.[1]
Polocki győzelme után Wittgenstein tábornagy dél felé vonult Csasniki irányában 30 000 katonájával, hogy megütközzék Victor marsall csapataival.
A csata szerkesztés
Csasnikinél a harcot először Wittgenstein előőrse, Jasvil herceg 11 000 katonája kezdte meg, megtámadva a II. francia hadtestet.[2] Az orosz támadás csak beékelte magát Victor marsall többi seregrészei közé, a későbbi orosz előrenyomulás azonban már a franciák hátsó sorait is elérte.[3]
Wittgenstein észrevette a franciák létszámbeli fölényét, parancsot adott Jasvil hercegnek az előrenyomulás leállítására, majd megkezdte a tüzérségi bombázást a franciák ellen. Victor marsallt látszólag nem nyugtalanította Jasvil támadása, megpróbált előrenyomulni és folytatni a csatát, de aztán visszavonult Szennóba, 25 mérföldre keletre. Az oroszok nem követték. A franciák 1200 embert veszítettek, az oroszok 400-at.
Következmények szerkesztés
Bár a Csasnikinél elért orosz győzelem nem volt döntő vagy meghatározó siker, de az eredmény több szempontból is kedvezőtlen volt Napóleon terveire. Először is nem sikerült helyreállítania a Daugava-vonalat, amely északi irányból védte volna a Grande Armée-t. Másodszor Victor marsall Szennóba vonult, ami csak 30 km-re volt a francia császár tervezett visszavonulási útvonalától, így serege Wittgenstein tábornagy haderejének hatósugarába került. Továbbá az orosz győzelem lehetőséget teremtett arra, hogy a három orosz erő: Wittgenstein, Csicsagov és Kutuzov csapatai egyesüljenek vagy csapdába csalják a franciákat.
A polocki és csasniki győzelem után Wittgenstein megbízta Garpe tábornokot, hogy foglalja el Vityebszket, az egyik utolsó francia hadianyag és élelemraktárat. A vityebszki francia helyőrség rövid harc után november 7-én megadta magát, ezzel hatalmas készletek kerültek az oroszok kezére.[2]
Napóleon parancsot adott Victor marsallnak, hogy azonnal támadja meg Wittgenstein erőit és foglalja vissza Polockot. Ez vezetett a szmoljani csatához 1812. november 14-én, ahol a franciák ismét vereséget szenvedtek.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ 1812 Napoleon’s Russian Campaign, Richard K. Riehn, John Wiley & Sons, Inc., ISBN 0-471-54302-0
- ↑ a b Smith, Digby. "Napoleon Against Russia: A Concise History of 1812", Pen & Sword Military, 2004. ISBN 1-84415-089-5
- ↑ 1812 Napoleon’s Russian Campaign, Richard K. Riehn, John Wiley & Sons, Inc., ISBN 0-471-54302-0 361. old.
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Czasniki című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
