Cuauhtémoc (kerület)
Cuauhtémoc Mexikóváros egyik belvárosi kerülete, lakossága 2010-ben meghaladta az 530 000 főt.[2]
| Cuauhtémoc | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Mexikó | ||
| Irányítószám | 06000–06999 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 531 831 fő (2010)[1] +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 2230–2240 m | ||
| Terület | 32,52 km² | ||
| Időzóna | CST (UTC-6) CDT (UTC-5) | ||
 | |||
 é. sz. 19° 26′ 35″, ny. h. 99° 08′ 41″Koordináták: é. sz. 19° 26′ 35″, ny. h. 99° 08′ 41″ | |||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
| Cuauhtémoc honlapja | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cuauhtémoc témájú médiaállományokat. | |||
Földrajz szerkesztés
Fekvése szerkesztés
A kerület a Szövetségi Körzet északi részén, Mexikóváros belvárosában található. Teljes területe a tenger szintje felett körültelül 2230–2240 méterrel fekvő síkság, várossal beéptíve. Felszíni vízfolyása nincs, csak a La Piedad nevű folyó halad át területén egy csővezetékben.[3]
Éghajlat szerkesztés
A kerület éghajlata meleg, de nem forró, és nyáron–ősz elején csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 26 °C-os hőséget, de a rekord nem érte el a 34 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a decemberi 13,0 és a májusi 17,7 fok között váltakoznak, fagy ritkán fordul elő. Az évi átlagosan 931 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség több mint 75%-a.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 33,0 | 29,0 | 31,0 | 31,0 | 30,0 | 31,0 | 29,0 | 29,0 | 28,0 | 30,0 | 26,0 | 28,0 | 33,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 18,3 | 18,1 | 20,1 | 20,5 | 21,3 | 20,9 | 20,1 | 19,2 | 19,8 | 19,2 | 18,1 | 17,6 | 19,4 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 13,3 | 13,6 | 15,9 | 16,9 | 17,7 | 17,6 | 16,5 | 16,2 | 16,6 | 15,4 | 14,0 | 13,0 | 15,6 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 8,2 | 9,0 | 11,7 | 13,2 | 14,1 | 14,3 | 12,8 | 13,3 | 13,5 | 11,6 | 10,0 | 8,3 | 11,7 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | 0,5 | 0,0 | 3,0 | 5,0 | 6,0 | 5,0 | 1,0 | 6,0 | 2,0 | 4,0 | 1,0 | 0,0 | 0,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 10 | 7 | 8 | 29 | 81 | 177 | 200 | 160 | 177 | 62 | 16 | 5 | 931 |
| Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[4] | |||||||||||||
Népesség szerkesztés
A kerület népessége a közelmúltban egy ideig csökkent, de az utóbbi években kicsit növekedett:[2]
| Év | Lakosság |
|---|---|
| 1990 | 595 960 |
| 1995 | 540 382 |
| 2000 | 516 255 |
| 2005 | 521 348 |
| 2010 | 531 831 |
Története szerkesztés
Nevét Cuauhtémocról, az utolsó azték uralkodóról kapta, a név jelentése leszálló sas.
A terület, ahol ma Cuauhtémoc elterül, a mexikói világ bölcsőjének tekinthető, itt állt ugyanis a 14–16. században Tenochtitlan városa, amelyet a spanyolok elpusztítottak, majd helyén saját palotáikat és templomaikat építették fel. Az új város első terveit 1522-ben készítették el, majd 1548. július 4-én kapta meg a Muy Noble Insigne y Leal Ciudad de México („Mexikó nagyon nemes, kiváló és hűséges városa”) nevet. A 16. században felépült többek között az amerikai kontinens első egyeteme, egy nyomda, az érsekség és a pénzverde is. A folyamatosan fejlődő várost 1824-ben nyilvánították a független Mexikó fővárosává, 1928-ban pedig az addigi községek helyett kerületekre oszották fel. Ekkor Cuauhtémoc kerület még nem jött létre,[5] csak egy 1970 decemberében kiadott rendelkezés értelmében.[6]
Turizmus, látnivalók szerkesztés
A kerületben rengeteg turisztikai látnivaló található. Itt áll többek között a Függetlenség-emlékmű, a mexikói forradalom emlékműve, a Cuauhtémoc-emlékmű, a Vadászó Diana-szökőkút, az Anyák emlékműve, a Kínai Óra, az Hemiciclo a Juárez, a Nemzeti Palota, a mexikóvárosi székesegyház, a Szépművészeti Palota, itt található a Zócalo nevű tér, az Alameda Central (Mexikóváros legrégebbi parkja), és itt keresztezi egymást a város két legfontosabb útja, az Avenida de los Insurgentes és a Paseo de la Reforma. Mindemellett 42 múzeum is található a kerületben.[5] Mexikóváros történelmi belvárosa 1987 óta világörökségi védelem alatt áll.[7] Híres épület a 16. századból származó Csempés ház, amely arról kapta a nevét, hogy a 18. században külsejét azulejo csempékkel borították be.[8] Ugyancsak a kerületben találhatók az Uluapa őrgrófnőjének háza és a Borda-ház néven ismert 18. századi épületek is.[9][10]
A kerületben található Mexikó egyik legjelentősebb könyvtára, a Vasconcelos Könyvtár is,[11] valamint Új-Spanyolország első bányászati iskolájának klasszicista épülete, a Bányászati Palota, amely ma a Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetemhez tartozik.[12]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. március 18.)
- ↑ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 15.)
- ↑ INEGI – Cuauhtémoc földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 9.)
- ↑ SMN adatbázis (spanyol nyelven). [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 9.)
- ↑ a b E-Local–INAFED kormányzati oldal – Cuauhtémoc (spanyol nyelven). [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 9.)
- ↑ A kerület leírása saját hivatalos honlapján (spanyol nyelven). [2015. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 9.)
- ↑ Mexikóváros az UNESCO honlapján (spanyol, japán, kínai, arab, orosz, francia, holland és angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. március 9.)
- ↑ La Casa de los Azulejos es una obra maestra de la arquitectura barroca novohispana (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2016. február 10.)
- ↑ Casa de la Marquesa de Uluapa (spanyol nyelven). DF.gob.mx. [2018. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 8.)
- ↑ Historia de la casa (spanyol nyelven). Casa Borda. [2019. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 29.)
- ↑ A Vasconcelos Könyvtár honlapja (spanyol nyelven). [2016. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 27.)
- ↑ Palacio de Minería (spanyol nyelven). Mexikóváros honlapja. [2018. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 28.)