Gómez Palacio
Gómez Palacio város Mexikó Durango államának keleti részén, lakossága 2010-ben meghaladta a 257 000 főt, ezzel a torreóni agglomeráció második legnépesebb települése Torreón mögött.[2]
| Gómez Palacio | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Mexikó | ||
| Állam | Durango | ||
| Község | Gómez Palacio | ||
| Alapítás éve | A Santa Rosa-hacienda: 1840, a város: 1905 | ||
| Községi elnök | José Miguel Campillo Carrete | ||
| Irányítószám | 35000– | ||
| Körzethívószám | 871 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 257 352 fő (2010)[1] +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 1120–1140 m | ||
| Időzóna | CST (UTC-6) CDT (UTC-5) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 25° 33′ 40″, ny. h. 103° 29′ 54″Koordináták: é. sz. 25° 33′ 40″, ny. h. 103° 29′ 54″ | |||
 Gómez Palacio
Pozíció Durango térképén
| |||
| Gómez Palacio honlapja | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gómez Palacio témájú médiaállományokat. | |||
Földrajz szerkesztés
Fekvése szerkesztés
Gómez Palacio Durango állam keleti határán fekszik, a Comarca Lagunera nevű vidéken. Keletről Coahuila állam határolja és azon belül Torreón városa, mellyel teljesen egybeépült. A két települést a Nazas nevű időszakos folyó választja el egymástól. A település délnyugati szomszédja az agglomeráció harmadik legnagyobb városa, Lerdo. Gómez Palacio területe szinte teljesen sík, a város a kb. 1100 m-es tengerszint feletti magasságban elterülő Mapimí-medencében fekszik.[3]
Éghajlat szerkesztés
A város éghajlata forró és száraz. Minden hónapban mértek már legalább 32 °C-os hőséget, a rekord pedig elérte a 44 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a januári 10,3 és a június 26,1 fok között váltakoznak, novembertől márciusig fagyok is előfordulnak, a levegő akár -10 °C alá is hűlhet. Az évi alig 200 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség több mint 70%-a.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 33,0 | 36,0 | 39,0 | 41,0 | 44,0 | 43,0 | 42,0 | 41,0 | 41,0 | 39,0 | 36,0 | 32,0 | 44,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 19,8 | 24,5 | 26,9 | 30,9 | 33,6 | 34,3 | 33,3 | 33,3 | 32,0 | 28,2 | 24,5 | 20,0 | 28,5 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 10,3 | 14,2 | 16,9 | 21,0 | 24,5 | 26,1 | 25,7 | 25,7 | 24,2 | 20,1 | 15,2 | 10,5 | 19,6 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 0,8 | 4,0 | 6,9 | 11,1 | 15,4 | 17,9 | 18,0 | 18,0 | 16,3 | 11,9 | 6,0 | 1,0 | 10,6 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −10,0 | −6,0 | −3,0 | 2,0 | 8,0 | 10,0 | 7,0 | 12,0 | 9,0 | 0,0 | −4,0 | −12,0 | −12,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 7 | 1 | 5 | 3 | 14 | 36 | 30 | 35 | 36 | 20 | 5 | 3 | 194 |
| Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[4] | |||||||||||||
Népesség szerkesztés
A település népessége a közelmúltban folyamatosan és gyorsan növekedett:[2]
| Év | Lakosság |
|---|---|
| 1990 | 164 092 |
| 1995 | 192 888 |
| 2000 | 210 113 |
| 2005 | 239 842 |
| 2010 | 257 352 |
Története szerkesztés
A terület őslakói a csicsimékek voltak, ám ők ezen a helyen nem alapítottak állandó települést. 1598-ban Juan Agustín de Espinoza jezsuita atya és Antonio Martín Zapata kapitány érkezett meg ide a Comarca Lagunerába, hogy hittérítő tevékenységbe kezdhessenek, majd a környék kezdetben a spanyol koronához tartozó földjei számos tulajdonosváltáson mentek keresztül.
1811-ben, miután Acatita de Baján mellett elfogták a függetlenségi háború vezéreit, köztük Miguel Hidalgót, a rabokat Chihuahuába szállították, útközben áthaladtak itt is. Később Leonardo Zuloaga hozta létre azt az első települést és őrtornyot (torreón), amiből a szomszédos Torreón kifejlődött, a Gómez Palacio elődjét jelentő Santa Rosa de Lima nevű haciendát pedig Juan Ignacio Jiménez alapította 1840. augusztus 30-án. 1883-ban érkezett meg a vasút a Comarca Lagunerába, a következő évben pedig megjelent a leendő város első lakójának, Ruperto Enríqueznek a sátra. A vasútállomás környékén 1886-ban kezdték meg a telkek parcellázását, majd hamarosan házak sokasága épült fel ezen a területen. 1893-ban indult el a Guadalupe-kápolna építése, 1896-ban pedig már iskola is működött a településen, igaz, csak leányok tanulhattak benne. 1898-ban létesült az első villamos erőmű, aminek segítségével biztosították a közvilágítást, a fölösleges áramot pedig bevezették néhány magánházba is.
Durango állam kormányzata 1905. december 21-én hozta meg azt a rendeletet, amivel végleg elismerték Gómez Palacio megszületését, de az első önkormányzat csak 1907-ben jött létre. Nevét Francisco Gómez Palacióról kapta, aki egy neves durangói író, jogtudós és politikus volt.
1908-ban Francisco I. Madero eszméi terjedni kezdtek az országban, Gómez Palacio hazafias juntája, a Junta Patriótica is csatlakozott a maderistákhoz. Amikor 1910. november 20-án kitört a felkelés Porfirio Díaz rendszere ellen, a helyi főszervezőt, Dionisio Reyest keresni kezdték a szövetségiek, hogy agyonlőjék, de nem találtak rá. A város rendőrsége ellen Jesús Agustín Castro indított támadást.
A településen kezdetben a gyapottermesztés és -feldolgozás volt a legjelentősebb iparág, de itt működött 1898-tól az El Brillante nevű malom, valamint felépült Latin-Amerika első szappangyára, a La Esperanza is.[5] Napjaink egyik legfontosabb Gómez Palació-i központú vállalata, a LALA nevű tejipari óriásvállalat (melynek neve a La Laguna szókapcsolatból származik), Torreónban alakult meg 1950-ben és ma több üzemet is működtet az agglomerációban.[6]
Turizmus, látnivalók szerkesztés
Gómez Palacio nem kimondott turisztikai célpont. Történelmi városrészei, régi műemlékei nincsenek, az egyetlen jellegzetes régi építménye az 1900-ban épült parókia, újabb épületei közül pedig a párizsi Eiffel-torony 58 méter magas, 2007-ben épült utánzata az egyik leghíresebb.[7] Sok emlékművet emeltek viszont jeles történelmi személyeknek, közülük a leghíresebb a Cerro de la Pila csúcson álló Francisco Villa-lovasszobor, de megtekinthető még a Hős fiúk(Niños Héroes), Benito Juárez, Francisco Zarco, Miguel Hidalgo, Guadalupe Victoria és Ramón González Villareal szobra is, és emlékművet kaptak az 1910-ben a helyi forradalmat kirobbantó emberek, a tanárok és az anyák is.
Létesült a város kulturális központjában egy modern művészeti múzeum, ahol bel- és külföldi festők műveit állítják ki, a Museo Comunitario Xiximes nevű múzeumban a helyi őslakosok által készített tárgyakat mutatják be, a La Casa de la Piedra („A kő háza”) nevű épületben pedig ásványkiállítás tekinthető meg.[5]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 17.)
- ↑ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 17.)
- ↑ INEGI – Gómez Palacio község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2014. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 17.)
- ↑ SMN adatbázis (spanyol nyelven). [2014. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 17.)
- ↑ a b E-Local–INAFED kormányzati oldal – Gómez Palacio község. (Hozzáférés: 2014. április 15.)[halott link]
- ↑ A Grupo LALA honlapja – történet (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 22.)
- ↑ La Torre Eiffel de Gómez Palacio (spanyol nyelven). El Siglo de Torreón, 2007. április 11. (Hozzáférés: 2014. április 25.)