Giovanna d’Arco
A Giovanna d’Arco (Jeanne d'Arc, Az orléans-i szűz) Giuseppe Verdi egyik háromfelvonásos operája. Szövegkönyvét Temistocle Solera írta valószínűleg Schiller Die Jungfrau von Orleans drámája alapján. Solera mindvégig tagadta, hogy Schiller drámáját dolgozta volna át, és a történetet saját ötletének tekintette. Ősbemutatójára 1845. február 15-én került sor a milánói Scala operaházban.
| Giovanna d’Arco | |
| |
 | |
| Eredeti nyelv | olasz |
| Alapmű | Az orléans-i szűz |
| Zene | Giuseppe Verdi |
| Szövegkönyv | Temistocle Solera |
| Felvonások száma |
|
| Főbb bemutatók | 1845. február 15. (Teatro alla Scala, Erminia Frezzolini, Antonio Poggi, Filippo Colini) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Giovanna d’Arco témájú médiaállományokat. | |
Szereplők szerkesztés
| Szereplő | Hangfekvés |
|---|---|
| Giovanna (Johanna) | szoprán |
| VII. Károly, Franciaország királya | tenor |
| Giacomo, pásztor, Giovanna apja | bariton |
| Talbot, angol tengernagy | basszus |
| Delil, francia kapitány | tenor |
| Francia és angol katonák; francia nép; angyalok és ördögök | |
Cselekmény szerkesztés
- Helyszín: Franciaország (Domrémy, Reims)
- Idő: 1429
Prológus szerkesztés
- Első kép
- Nagyterem Domrémy várában
A király az álmában megjelenő oltárról mesél a falu lakosságának, mely előtt fel kell ajánlania sisakját és kardját a Szűzanyának. A falusiak szerint az oltár gonosz szellemek műve.
- Második kép
- Mária-kép az erdőben
Johanna imádkozik a kép előtt, és úgy érzi, fontos feladatot kapott Istentől: Franciaország megmentését az angoloktól. Bátorságot önt Károlyba, és felajánlja segítségét. Apja, Giacomo, aki kihallgatta beszélgetésüket, eltaszítja magától a lányt.
Első felvonás szerkesztés
- Első kép
- Az angol tábor Reims közelében
Az angol katonák értesültek Johanna szent küldetéséről, és félnek a háborútól. Giacomo, mivel azt hiszi, Károly elcsábította, bosszút akar állni a királyon, és ezért kész kiszolgáltatni Johannát az angoloknak.
- Második kép
- A királyi palota kertje
Az angolokkal való sikeres összecsapás után Johanna vissza szeretne térni szülőföldjére. Károly szerelmet vall neki, és megkéri, hogy helyezze fejére a koronát. Johanna elbizonytalanodik, mivel fél, hogy a földi szerelem ereje győzni fog az égi felett.
Második felvonás szerkesztés
- Tér a reimsi katedrális előtt
Miközben a nép Johannát dicsőíti, Giacomo a lányát boszorkánysággal, Károlyt pedig istenkáromlással vádolja. Johanna bűnösnek érzi magát, ezért nem védekezik, ezzel kiváltja a nép haragját. Giacomo átadja lányát az angol katonáknak.
Harmadik felvonás szerkesztés
- Angol erőd a csatatér közelében
A börtönben Johanna szabadulásáért imádkozik, és Isten bocsánatáért. Giacomo segítségével, aki felismeri lánya ártatlanságát, kiszabadul, és győzelemre vezeti a francia seregeket. Megmenti Károlyt, de halálosan megsebesül. Utolsó perceiben a Domrémy-erdő Szűzanyájának szolgálatába ajánlja magát.
Híres részletek szerkesztés
- Pondo è letal martirio – VII. Károly áriája (prológus)
- Sotto una quercia parvemi – VII. Károly áriája (prológus)
- Sempre all’alba ed alla sera – Giovanna áriája (prológus)
- So che per via dei triboli – Giacomo áriája (első felvonás)
- Franco son io – Giacomo áriája (első felvonás)
- O fatidica foresta – Giovanna áriája (első felvonás)
- Comparire il ciel m’ha stretto – Giacomo áriája (második felvonás)
- Quale al più fido amico – VII. Károly áriája (harmadik felvonás)
- Speme al vecchio ora una figlia – Giacomo áriája (harmadik felvonás)
Diszkográfia szerkesztés
Montserrat Caballé (Johanna), Plácido Domingo (VII. Károly), Sherrill Milnes (Giacomo) stb.; Ambrosian Operakórus, Londoni Szimfonikus Zenekar, vez.: James Levine (1972) EMI 0 88219 2
Források szerkesztés
- Kertész Iván: Operakalauz, Fiesta és Saxum Bt., Budapest, 1997
- Batta András: Opera, Vince Kiadó, Budapest, 2006
