Reimsi katedrális

A reimsi katedrális Franciaország északi részén, Reimsben található, az ország egyik legfontosabb gótikus temploma, építészeti remekmű. 1991 óta az UNESCO Világörökség része. Évszázadokig itt koronázták a francia királyokat.

A Reimsi székesegyház, Saint Remi kolostora és a Palais du Tau, Reims világörökségi helyszín része

Reimsi katedrális (székesegyház)
Notre-Dame de Reims
francia műemlék francia műemlék
főhomlokzat
Vallás	katolicizmus
Egyházmegye	Reimsi főegyházmegye
Építési adatok
Építése	13. század
Stílus	Rayonnant
Tervezője	Jean d'Orbais
Alapadatok
Magasság	81 m
Világörökségi adatok
Világörökség-azonosító	601-002
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	I, II, VI
Felvétel éve	1991
Elérhetőség
Település	Reims
Elhelyezkedése
Reimsi katedrális (székesegyház) Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 49° 15′ 14″, k. h. 4° 02′ 03″49.253888888889, 4.0341666666667
A Reimsi katedrális (székesegyház) weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Reimsi katedrális (székesegyház) témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Leírása

A katedrális alaprajza

A háromhajós bazilikának kialakított katedrális a nyugati homlokzat kivételével már a 13. században (1211–1311) elkészült. Végleges formáját a 14. században nyerte el, miután a hajót meghosszabbították, hogy így több helyet alakítsanak a koronázási szertartásokon jelen levők számára. A tető és a tornyok egy 1481-es tűzvészben leégtek.

A templom legmarkánsabb jellegzetessége a domborművekkel és szobrokkal gazdagon díszített nyugati homlokzat – a középkori szobrászat nagyszerű példája. A két zömök és alacsony torony 81 méter magas, eredetileg tetőcsúcsot terveztek, így a magasságuk 120 méter lett volna. A főbejárat Szűz Máriának van szentelve. Közvetlenül a főbejárat fölött található a gótikus csúcsíven belül egy rózsaablak. A nyugati homlokzat közepét a fő rózsaablak foglalja el, alatta a Királyok galériája I. Klodvig keresztelését, valamint utódait ábrázolja.

Belül a katedrális 139 méter hosszú, az öthajós keresztháznak dupla négyezete van, és 55 méter széles, a háromhajós hosszház 32 méter széles.

A katedrálist 1870-ben IX. Piusz pápa nevezte ki ún. basilica minornak. A templom az első világháborúban súlyosan megsérült, többek között teljesen leégett a 15. századi fa tetőszerkezet. A felújítást 1919-ben kezdték el, amely húsz évig tartott. A második világháborút szerencsésen átvészelte. 1974-ben szentelték fel a Marc Chagall készítette színes ablakokat.

• Királykoronázások
• 
  Klodvig megkeresztelkedése
• 
  VII. Károly francia király koronázása
• 
  XIII. Lajos francia király koronázása
• 
  XV. Lajos francia király koronázása
• 
  XVI. Lajos francia király koronázása
• 
  X. Károly francia király koronázása

• A katedrális kívülről
• 
  Az első világháborús ágyúzások után
• 
  A déli torony
• 
  A szentély felől
• 
  A homlokzat
• 
  A kapuk
• 
  Az oldalfal
• 
  Vízköpő
• 
  Vízköpő
• 
  Vízköpő
• 
  Fleur-de-Lys

Források

• Werner Schäfke: Frankreichs gotische Kathedralen. DuMont Kunst-Reiseführer. DuMont, Köln, 1994 (192. oldal és képek)
• B. Szűcs Margit: Franciaország építészete I-II. Budapest: Corvina. 1977. = Az építészet világa, 3, 8. ISBN 963 13 0195 8