Grönlandi bálna
A grönlandi bálna (Balaena mysticetus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Whippomorpha alrendjébe és a simabálnafélék (Balaenidae) családjába tartozó egyetlen élő faj és egyben a típusfaj is.
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Pleisztocén - jelen | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Anyabálna borjával
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A faj emberhez viszonyított mérete
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Balaena mysticetus Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Grönlandi bálna témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Grönlandi bálna témájú médiaállományokat és Grönlandi bálna témájú kategóriát. |
A magyar név arra utal, hogy az állatok hasa (szemben a barázdás bálnákéval) sima, nem barázdált. Angol neve bowhead whale, amely valószínűleg az állat íj alakúan görbülő szájívére utal.
Előfordulása szerkesztés
A grönlandi bálna az északi félteke hideg tengereiben él, de élettere nem korlátozódik Grönland környékére.
Megjelenése szerkesztés
A grönlandi bálna átlagosan 15–18 méter hosszú. Egy átlagos példány súlyát 80 tonnára, a legnagyobbakét 100 tonnára becsülik.
Életmódja szerkesztés
Négy különálló, egymással nem keveredő populációjuk létezik. Az első csoport nyáron Kanada jeges-tengeri partvidékén tartózkodik, télre a Bering-szoroson át a Bering-tengerbe húzódik. A második csoport az Ohotszki-tengerben él. A harmadik csoport nyáron Kanada északkeleti szigetvilágát lakja, telelni a Labrador-tengerben vonul. A negyedik, kisebb létszámú csoport Grönland térségében és a Barents-tengerben él. A zajló, vagy a vékony jégmezőtől sem ijednek meg, az 1 méter vastag jeget is képesek áttörni.
Lassan úsznak, sebességük ritkán haladja meg az óránkénti 10 kilométert. Jellemző rájuk, hogy farkukkal, vagy az uszonyaikkal csapkodják a vizet. Szívesen kiugranak egész testükkel a vízből és hanyatt zuhannak vissza. Táplálkozás közben – egyszerre legfeljebb 30 percre – lemerülnek, és planktonikus élőlények mellett a fenéken élő bentonikus szervezeteket is fogyaszt. Az utóbbiakat nem a szürke bálnákhoz hasonló gödörásással gyűjti be, mégis megfigyeltek már a felszínen iszapcsíkot húzó grönlandi bálnát. A 60 méteres mélység körüli tengerfeneket kedvelik. A felszínen is táplálkoznak, lassú úszás közben, kitátott szájjal. Állkapcsát 60°-os szögig képes kitátani.
Az adott helyen található élelem-mennyiség függvényében egyedül, vagy csoportosan (1-14 példány) táplálkoznak. A csoportok lépcsős alakzatot képeznek.
A grönlandi bálna a leghosszabb ideig élő emlős, akár 200 évig is elélhet.
Képek szerkesztés
-
A grönlandi bálna csontváza a londoni Természettudományi Múzeumban -
A grönlandi bálna koponyája -
és a mellső jobb úszójának a csontváza
Források szerkesztés
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 7.)
- Bernd Würsig (1988). „A sziláscetek viselkedése”. Scientific American (magyar kiadás) (6), 58-65. o.
- Megvan a 200 évig élő bálna genomja (Hozzáférés: 2017. október 11.)
