Grabarje (Podcrkavlje)
Grabarje (1910-től 1971-ig Grabarje Brodsko) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Podcrkavljéhoz tartozik.
| Grabarje | |
.jpg) | |
| A falu bejárata Rastušje felől | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Bród-Szávamente |
| Község | Podcrkavlje |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 35201 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 251 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 117 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 12′ 58″, k. h. 18° 01′ 44″Koordináták: é. sz. 45° 12′ 58″, k. h. 18° 01′ 44″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Grabarje témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Bródtól 8 km-re északra, községközpontjától 2 km-re keletre, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység lejtőin, a Bródról Nekcsére menő főút mentén, a Glogovica-patak partján fekszik.
Története szerkesztés
Grabarje területe a régészeti leletek tanúsága szerint már az ókorban is lakott volt. A „Matkovićev stan”, „Mataićev stan” és „Brdo Bašća” lelőhelyken ókori település nyomait találták, de élénk társadalmi élet folyt itt a középkorban is, melyet a „Brdo Bašća”, „Glogovica” és „Vrt Bucka” lelőhelyek középkori leletei bizonyítanak. Grabarje a középkorban a Borics nemzetség birtokközpontja volt, akik a 13. században a felette északra emelkedő 238 méteres Berak-hegyre Szent Benedek tiszteletére fogadalmi templomot építettek. Mellette egykor vár is állt, mely azonban korán elpusztult. Grabarje ebben az időben, amikor még Bród sem létezett e vidék legjelentősebb települése volt. Borics bán leszármazottai, a Beriszló, Borics, Dezsőfi és Török családok innen vették előnevüket. A korabeli forrásokból tudjuk, hogy a grabarjai Beriszló családnak itt udvarháza állt, ahonnan nagy kiterjedésű birtokaikat igazgatták, melyek a Száva mentén Dubočactól Garčinig terjedtek.[2] A település első írásos említése ehhez képest viszonylag későn, 1455-ben történt „Graborya” néven. 1464-ben „Graborya”, 1481-ben „Grabaya” néven említik.[3] Amikor a török 1536-ban a környéket megszállta a lakosságnak csak kis része maradt itt. A Beriszlók utódai Magyarországra menekültek. Az 1545-ös török defterben Grabarje a Vrhovaci náhije részeként szerepel. A török uralom több, mint százötven évig tartott, a település csak 1691-ben szabadult fel végleg.
Az 1698-as kamarai összeírásban „Grabar” néven hajdútelepülésként találjuk.[4] Az egyházi vizitáció feljegyzése szerint 1730-ban 10, 1756-ban 19 ház volt a településen, ahol a középkori Szent József templom romjain egy Szent Orsolyának szentelt fakápolna állt. 1760-ban az egyházi vizitáció 19 házzal, 35 családdal és 222 katolikus lakossal említi.[2] Az első katonai felmérés térképén „Grabarie” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Grabarje” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Grabarje” néven 30 házzal, 154 katolikus vallású lakossal találjuk.[6] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 101, 1910-ben 103 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 93%-a horvát, 4%-a szerb anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 286 lakosa volt.
Lakossága szerkesztés
| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 144 | 149 | 151 | 225 | 244 | 264 | 286 | 280 | 292 | 281 | 299 | 274 | 296 | 304 | 341 | 286 |
Nevezetességei szerkesztés
Szent Orsolya szűz és vértanú tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1866-ban épült.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 157. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 214. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 144. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források szerkesztés
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
- Az első katonai felmérés térképe
További információk szerkesztés
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
