Wikipédia

Jablanac

falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében

Jablanac falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében, közigazgatásilag Zengghez tartozik.

Jablanac
Jablanac látképe 2006-ban, előtérben egy Rabra induló komppal
Jablanac látképe 2006-ban, előtérben egy Rabra induló komppal
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségZengg
Jogállásfalu
Irányítószám53287
Körzethívószám(+385) 053
Népesség
Teljes népesség53 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság10 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 42′ 22″, k. h. 14° 53′ 50″Koordináták: é. sz. 44° 42′ 22″, k. h. 14° 53′ 50″
A Wikimédia Commons tartalmaz Jablanac témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Zenggtől 40 km-re délkeletre a tengerparton, a Velebit hegység lábánál, a Velebit-csatorna mélyen a Klačnica és a Panas nevű magaslatok között a szárazföldbe nyúló öblének partján fekszik.

Története szerkesztés

Területe már a római korban is lakott volt, mint azt a település feletti Klačnica-hegyen található ókori romok is jelzik. Az itteni erődített települést még az illírek építették és a rómaiak rombolták le. A római korban nem tartozott a fontosabb települések közé és hamarosan elnéptelenedett. A kora középkorban a Klačnicán ószláv település állt, melyet először 1179-ben említenek mint „Ablana” plébánia központját. A település mai neve olasz közvetítéssel szintén ebből a latin eredetű névből származik. A temetőben található Szent Miklós-templom már 1179-ben is állt. 1251-ben a Gutkeled nembeli István bán úgy határozott, hogy saját költségén Jablanac hegyén várat építtet és az itt lakóknak Sibenikhez és Trogirhoz hasonlóan szabad királyi városi jogokat adományoz. Abban az időben Jablanac a rabi püspökséghez tartozott, a korabeli glagolita írások szerint lakói horvát ča nyelvjárást beszéltek. A 13. század végén Jablanac urai a Frangepánok voltak. A török hódítás előrehaladásával a vidéken folyamatos lettek rablócsapatok zaklatásai. 1525-ben a török meglepetésszerűen megtámadta Karlobagot, sok lakost megölt, a házakat felgyújtotta és az egész környéket elpusztította, a maradék lakosság biztonságosabb helyekre menekült. A portyázók a tengerparton már Fiuméig, sőt tovább is elértek. A Zenggtől délre eső vidék a megerősített helyek (köztük Jablanac) kivételével már lényegében lakatlan volt. A 17. század közepén miután a török veszély alábbhagyott birtokosai elhatározták, hogy a területet újra benépesítik ezért több hullámban hercegovinai bunyevácokat telepítettek a környékére. Az első hullám 1647-ben Jasenica környékéről és a Zrmanja-mentéről érkezett, de erőszakos viselkedésük miatt letelepítésük nem volt sikeres, ezért a zenggi kapitány továbbküldte őket Pag és Rab szigetére, valamint Ražanac és Vinjerac vidékére. 1655-ben Obrovac, Zelengrad és Karin környékéről érkeztek új bunyevácok. Jablanac vidékére a végül itt maradó bunyevácok Likából, Krmpote és Krivi Put környékéről, illetve délről áttelepülve (Pozrmanje, Ražanac, Posedarje) érkeztek. 1690-re belőlük alakult ki a város és a környék lakossága. A településnek 1857-ben 986, 1910-ben 1101 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Lika-Korbava vármegye Zenggi járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Utóbbi felbomlása után, 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 74 lakosa volt, akik főként a turizmusból élnek. A kikötő felett áll az újonnan épített „Ablana” szálloda.

Lakosság szerkesztés

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
986 901 826 841 914 1.101 916 992 849 785 700 330 219 158 118 74

Nevezetességei szerkesztés

  • A falu keleti részén emelkedő Klačnica nevű magaslaton prehisztorikus erődített település maradványai találhatók.[4] A vár, melyet valószínűleg az illírek építettek a Velebit alatti térség legjelentősebb történelem előtti erődítménye volt. A római hódítás idején pusztulhatott el. A várhely délnyugati oldalán egy nagyobb bronzkori és vaskori temetőt tártak fel.
  • A kikötő melletti hegyfokon, a mostani Ablana szálloda területén láthatók Ablana várának romjai, melyet Gutkeled István szlavón bán építtetett 1251-ben. A települést a török az erődítménnyel együtt 1639-ben teljesen lerombolta, ezért a korábbi épületeknek csak romjai maradtak.
  • A Panas hegy és a Velebit közötti szárazfal Dolabele kormányzó feliratával az illír Ortoplina és Begiosa törzsek közötti határt volt hivatott jelölni.
  • A település északi részén a temetőben található Szent Miklós templom 1179-ből való, mai barokk formáját 16. századi és 1701-es átépítések során nyerte. Az eredetileg román, majd gótikus stílusú épület kiemelkedő jelentőségű építészeti és kulturális emlékhely. A körülötte fekvő temetőbe feltehetően a 11. század óta folyamatosan temetkeznek.
  • A Szent József plébániatemplom[5] 1799-ben épült, valószínűleg egy 1736-ban épített kápolna helyén, 1888-ban megújították. Egyhajós épület, széles, ötszögű szentéllyel, és a szentélytől északkeletre álló harangtoronnyal. A főhomlokzat délnyugatra néz. A szentélyt a hajótól négy lépcsőfok és a diadalív választja el. A főhomlokzatot vízszintes koszorú tagolja két részre, felső részén háromszög alakú oromzat látható, melynek közepén kör alakú ablaknyílás található. Alul a bejárat két oldalán kialakított fülkékben két szent szobra áll. A templomban egy a Somazzi műhelyből származó 18. századi stukkó szobor és egy 19. századi faszobor (Bartol Devčić munkája) látható.
  • A kikötőtől mintegy nyolcszáz méterre délre található a szárazföld belsejébe fjordszerűen benyúló festői Zavratnica-öböl. Az öbölbe a kikötőből egy gyalogösvényen juthatunk el, ahol egy sekély és tiszta vizű strand található. A víz alatt egy II. világháborús hadihajó roncsa található, emiatt a búvárok egyik kedvenc merülő helye. Az öbölbe a Rab-szigetről is indulnak kirándulóhajók.
  • Az egykori kompkikötő felett található a világ legalacsonyabban fekvő hegyi menedékháza a Miroslav Hirtz menedékház, melynek tengerszint feletti magassága csak 20 méter.

Galéria szerkesztés

  •  
    A kikötő részlete
  •  
    Jablanac látképe a kikötőből
  •  
    A Szent József plébániatemplom
  •  
    A Zavratnica-öböl
  •  
    A Zavratnica-öböl bejárata
  •  
    A Zavratnica-öböl strandja

További információk szerkesztés

Források szerkesztés

Ante Glavičić: Stara i nova groblja, grobovi na području grada Senja i šire senjske okolice (1992)(horvátul)

Jegyzetek szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Jablanac témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jablanac&oldid=26938194”