Michel Chevalier

Michel Chevalier (Limoges, 1806. január 13. – Montpellier, 1879. november 28.) francia közgazdász, politikus, mérnök, nemzetgazdasági író.

Michel Chevalier
Született	1806. január 13. Limoges
Elhunyt	1879. november 28. (73 évesen) Chateau de Montplaisir
Állampolgársága	francia
Foglalkozása	közgazdász politikus mérnök újságíró professzor
Tisztsége	elnök (general council of Hérault) elnök (1842–1846, Société d'économie politique) Második Francia Császárság szenátusának tagja (1860. március 4. – 1870. szeptember 4.)
Iskolái	École polytechnique École nationale supérieure des mines de Paris
Kitüntetései	a francia Becsületrend főtisztje Albert emlékérem (1875)
A Wikimédia Commons tartalmaz Michel Chevalier témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életrajza

Miután iskoláit, köztük a bányászati tanodát is elvégezte, közvetetlenül a júliusi forradalom előtt mérnökké nevezték ki a Nord kerületbe. Kezdetben Saint-Simon tanainak volt híve, s miután megromlott egészsége miatt állásától megvált, ennek az iránynak a két folyóiratába írt cikkeket. Amint a Saint-Simonisták közt szakadás állott be, Chevalier Barthélemy Prosper Enfantint követte, és 1832-ben vele együtt törvényszék elé állították és mivel ő is részt vett a Livre Nouveau szerkesztésében, egy évi fogságra ítélték. Azonban még büntetésének letelte előtt szabadon bocsátották, sőt Thiers Észak-Amerika csatorna- és útrendezésének tanulmányozásával bízta meg. Ennek az útjának (1833–35) tapasztalatait adta ki, Lettres sur l'Amérique du Nord (1836, 2 kötet; 1842, 4. kiad.) című művében. Ekkorra már szakított a saint-simonizmussal. 1837-ben a kormány megbízásából Angliában járt és ekkor jelent meg: Des intérêts matériels en France című dolgozata. (1843, 7. kiadás.) 1838-ban államtanácsossá, 1840-ben a Collège de France nemzetgazdaságtan tanárává, 1841-ben a bányák főmérnökévé nevezték ki. 1845-ben a konzervatív párt a kamarába küldte. 1848-ban Louis Blanc ellen küzdött, s bár ezen évben rövid időre elvesztette tanári állását, III. Napóleon 1851-ben valóságos államtanácsossá nevezte ki. Az 1862. évi londoni és az 1862. évi párizsi világkiállítás munkálataiban tevékeny részt vett, s ez utóbbiról az Introduction aux rapports du jury international-t adta ki (1868), amelyben érdekes nemzetgazdasági fejtegetések találhatók. 1860-ban szenátor lett, 1869-ben pedig a nemzetközi békeligán elnökölt. Chevalier lelkes híve volt a szabadkereskedelemnek, s mint általában a szabadelvű nemzetgazdasági irány támogatójaként nagy hatást gyakorolt Franciaország gazdaságpolitikájára. Különösen nagy része volt a III. Napóleon, illetőleg az 1860-as angol–francia kereskedelmi szerződés által megindított szabadkereskedelmi irány terjesztésében.

Jelentősebb munkái

• Histoire et description. des voies de communication aux États-Unis (2 kötet, 1840)
• De l'industrie manifacturiere en France (1842)
• Da la question de l'intervention dans les travaux publics des gouvernements dans l'Amérique (1842)
• Essais de politique industrielle (1843)
• Cours d'économie politique (3 kötet, 1842-50)
• L'isthme de Panama (1844)
• Lettres sur l'organisation du travail (1848)
• Questions des travailleurs (1848)
• La liberté aux États-Unis (1849)
• L'économie politique et le socialisme (1849)
• Chemins de fer (1852)
• Examen des principaux arguments des prohibitionistes (1857)
• Le Méxique ancien et moderne (1863)
• Le monopole et la liberté (1867)
• La richesse considerée au point de vue moral et politique (1868)
• La constitution d'Angleterre (1869)
• Turgot et la liberté du travail (1873)
• Étude sur A. Smith (1874)

Források

• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X