Niels Gade
Niels Wilhelm Gade (Koppenhága, 1817. február 22. – Koppenhága, 1890. december 21.) dán zeneszerző.
| Niels Gade | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Niels Wilhelm Gade |
| Született | 1817. február 22.[1][2][3][4][5] Koppenhága |
| Elhunyt | 1890. december 21. (73 évesen)[1][2][3][4][5] Koppenhága |
| Sírhely | Holmens Kirke |
| Pályafutás | |
| Műfajok | szimfónia |
| Hangszer | |
| Díjak |
|
| Tevékenység | zeneszerző |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Niels Gade témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája szerkesztés
Hangszerkészítő fiaként született. Zenei tanulmányai csak a hegedű-, gitár- és zongorajáték elsajátításáig terjedtek, igen későn kezdett az elmélettel foglalkozni. A hangszerelés mesterévé pedig csak hallás utján, mint az udvari zenekar tagja nevelte magát. Már első műve is meglepte a világot: Nachklänge aus Ossian c. zenekari mű, melyet a koppenhágai zeneegyesület pályázatán 1841-ben Schneider Fr. és Spohr bírák az első díjjal tüntettek ki. Erre királyi ösztöndíjjal 1843-ban Mendelssohnhoz Lipcsébe ment, Schumannal is megbarátkozott s az első mellett, majd (1847 novemberében) utóda gyanánt, a híressé vált Gewandhaus-hangversenyek karnagya lett. 1848 tavaszán a schleswig-holsteini háború kitörtével hazasietett Koppenhágába, ahol orgonás és a zeneegyesület karnagya lett, az egyetem pedig tiszteletbeli bölcselettudorrá avatta. Szerzeményeinek mindenikét érdekessé teszik a nemzeti, skandináv melódika, összhang és ritmika sajátosságai, de amelyek nem uralkodnak műveiben, inkább csak fűszerezik kozmopolita jellegű, csendesebb, merengő zenéjét.
Mintegy 60 műve közül kiválik 8 szimfóniája (csak a 2. (E), a 4. (B) és 7. (F)-dúr, a többi (C, A, D, G, H)-moll); 5 nyitány Fennsíkon, Hamlet, Michel Angelo); hegedűversenyek, szonáták, vonósötös, hatos, nyolcas; néhány zongoramű; kantáták; kórusművek
Források szerkesztés
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
