Schladming

község Ausztriában

Schladming osztrák város Stájerország Liezeni járásában. 2017 januárjában 6715 lakosa volt. Schladming a téli sportok egyik kedvelt színhelye, több alkalommal rendeztek itt alpesi síző világbajnokságot és speciális téli olimpiát.

Schladming
Schladming címere
Schladming címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományStájerország
JárásLiezeni járás
Irányítószám8970
Körzethívószám03687
Forgalmi rendszámGB
Népesség
Teljes népesség6660 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság745 m
Terület211,11 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 23′ 39″, k. h. 13° 41′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 39″, k. h. 13° 41′ 21″
Schladming weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Schladming témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése szerkesztés

 
Schladming a Liezeni járásban
 
A városháza (volt Coburg-kastély)
 
A Salzburgi kapu

Schladming Felső-Stájerország északnyugati részén fekszik az Enns folyó völgyében, ahol a Talbach az Ennsbe torkollik. Északról a Dachstein-hegység, délről az Alacsony-Tauern határolja. Schladming a Gröbmingi kirendeltség (járás alatti közigazgatási egység; az utolsó ilyen Ausztriában) legnagyobb települése. A városi önkormányzat 6 katasztrális községben[2] 9 települést egyesít: Fastenberg (135 lakos), Gleiming (130), Klaus (972), Obertal (143), Pichl (603), Preunegg (133), Rohrmoos (940), Schladming (3508) és Untertal (151).

A környező önkormányzatok: északra Ramsau am Dachstein, északkeletre Haus, keletre Aich és Michaelerberg-Pruggern, délkeletre Sölk, Göriach és Lessach, délre Weißpriach és Mariapfarr, nyugatra Radstadt és Forstau (utóbbi hat Salzburg tartományban).

Története szerkesztés

Schladming első említése 1180-ból származik (mint Slaebnich). 1322-ben már városjoggal rendelkezett, amelyet a Schladmingi-Tauern hegységben működő ezüst-, ólom- és rézbányáknak (később kobaltot és nikkelt is kitermeltek) köszönhetett, amelyekben több mint 1500 bányászt alkalmaztak. A városban történt az első próbálkozás a bányászok munkakörülményeinek és jogainak szabályozására (az ún. schladmingi bányalevél 1408-ból).

A reformáció során a bányászok 1525-ben csatlakoztak a parasztfelkeléshez, emiatt a települést Ferdinánd főherceg csapatai szinte teljesen elpusztították, városjogát pedig visszavonták. Schladming csak 1925-ben kapta vissza korábbi státuszát. A helyi járási szint alatti közigazgatás, a kirendeltség székhelye is a jóval kisebb Gröbming; így az ellenreformáció több száz évvel később, máig érezteti hatását.

A település gazdaságának alapját képező bányászat a 19. század folyamán fokozatosan lehanyatlott. Az újabb gazdasági fellendülést a vasúti 1875-ös megépítése hozta magával. A közlekedés megkönnyítésével megindult a főleg a síelőkre alapozott turizmus fejlődése. 1908-ban megalakult a Schladmingi Télisport Egylet, 1953-ban elkészült az első sífelvonó. 1982-ben és 2013-ban alpesi sívilágbajnokságot, 1993-ban és 2017-ben pedig speciális téli olimpiát rendeztek a városban. 2015-ben a város szállodái több mint másfél millió vendégéjszakát realizáltak.

A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során az addig önálló Pichl-Preunegg és Rohrmoos-Untertal községeket a városhoz csatolták (annak ellenére, hogy azok az Alkotmánybíróságnál is panaszt tettek).

Lakosság szerkesztés

A schladmingi önkormányzat terület 2017 januárjában 6715 fő élt. A lakosságszám 1961-től 2001-ig dinamikusan növekedett (akkor 6865 fő), azóta csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 87,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,5% a régi (2004 előtti), 6,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,2% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,7% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 55,6%-a római katolikusnak, 34,2% evangélikusnak, 4,1% muszlimnak, 4,3% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 6 magyar élt a városban. Az osztrákok mellett a legnagyobb nemzetiségi csoportot a horvátok tették ki 5,2%-kal.

Látnivalók szerkesztés

 
A Szt. Ákos-templom
 
Sífelvonó a Hochwurzenen. Háttérben a Dachstein-hegység
  • a városi múzeum az 1661-ben emelt volt bányászispotály épületében található. A múzeumban bányatörténeti és reformáció-kori kiállítás látható
  • a városházát Ágost szász-coburg és gothai herceg építtette 1884-ben vadászkastélynak.
  • a középkori városfalból megmaradt Salzburgi kapu és egy kerek torony
  • a Szt. Ákos-plébániatemplom eredetileg román stílusban épült. 1522-1532 között háromhajóssá bővítették ki. Főoltára 1704-ből való
  • az 1862-ben elkészült evangélikus templom
  • Mid Kultur nyári zenefesztivál
  • téli alpesi sí-világkupafutamok
  • síelési, szánkózási lehetőségek a Planai és Reiteralm hegyek pályáin
  • a város kulináris specialitásai a schladmingi sör és a stájer sajt (szürkepenészes sajt)

Híres schladmingiak szerkesztés

Testvértelepülések szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Klaus (747,08 ha), Pichl (1132,98 ha), Preunegg (4308,99 ha), Rohrmoos (6559,06 ha), Schladming (283,63 ha), Untertal (8068,21 ha)

Források szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Schladming című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.