Tom
A Tom (oroszul Томь) folyó Oroszországban, Nyugat-Szibéria délkeleti részén, az Ob jobb oldali mellékfolyója. Orosz neve a ket nyelvből származik, ahol a to:m szó jelentése: „a Kety folyó”.[1]
| Tom | |
 | |
| A Tom folyó Tomszk környékén | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Oroszország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 827 km |
| Vízhozam | 1110 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 62 000 km² |
| Forrás | Abakan-hegység, Hakaszföld |
 é. sz. 53° 39′ 05″, k. h. 89° 45′ 50″ | |
| Torkolat | Ob, Tomszki terület |
| é. sz. 56° 49′ 60″, k. h. 84° 29′ 20″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Földrajz szerkesztés
A Tom Hakaszföldön ered, a Kemerovói területen folyik keresztül és a Tomszki terület déli részén ömlik az Ob folyóba. Hossza: 827 km, vízgyűjtő területe: 62 000 km², közepes vízhozama a torkolatnál: 1110 km³/sec (vízgyűjtő területéhez képest igen nagy).
Az Abakan-hegység nyugati lejtőin ered és nyugat felé halad, majd Novokuznyeck városnál éles kanyarral északi irányba fordul. A Kuznyecki-medencén folyik keresztül, a Szalair hegyvonulat és a Kuznyecki-Alatau közötti területen. Ezen a részen meredek esésű, szűk völgyben haladó hegyi folyó. Alsó szakaszának végén sík vidékre ér, futása lelassul, völgye kiszélesedik, így jut el Tomszk város alatti torkolatáig.
A folyó nagyrészt olvadékvizekkel táplálkozik. Tavaszi árvize a hegyekben lévő hó olvadásától függően több hullámban érkezik és nagy jégtorlaszok képződésével jár, különösen az alsó szakaszon, ahol az olvadás csak később kezdődik.
Mellékfolyók szerkesztés
Kevés jelentős mellékfolyója van, ezeket az alsó szakaszon veszi fel:
- bal oldalon a Mrasz-Szu és a Kondoma (ez utóbbi Novokuznyeck város folyója);
- jobb oldalon az Usza.
Városok, víztározó szerkesztés
A Kuznyecki-medence Szibéria egyik legfontosabb nehézipari központja, szénbányászata, kohászata, vegyipara országos jelentőségűek. Az ipar és a kb. 3 milliós lakosság vízszükségletét szinte kizárólag a Tom biztosítja. Az üzemek által kibocsátott szennyvíz nagy koncentrációban tartalmaz mérgező anyagokat, köztük fenolt és stronciumot is (Kemerovo vegyészeti kombinátja). A Tom az ország egyik legszennyezettebb folyójának számít, bár az utóbbi években az ipari termelés csökkenése miatt a szennyezettség mértéke kissé mérséklődött.
1975-ben a középső szakaszon, Krapivinszknél nagy víztározó építését kezdték meg, a zöld mozgalmak tiltakozása miatt azonban 1989-ben leállították. A félbehagyott építkezés miatt a folyó csak az alsó szakaszon hajózható.
Sziklarajzok szerkesztés
A Tom völgye régészeti és történelmi emlékekben különösen gazdag. Köztük legismertebbek a Kemerovo és Jurga közötti, 2-4000 éves sziklarajzok (Tutalszkoje és környéke), melyek feltehetően az obi-ugor népek elődeitől származnak.
Irodalom szerkesztés
- A. P. Okladnyikov – A. I. Marinov Szibériai sziklarajzok (Corvina, 1983.) ISBN 963-13-1535-5
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Kiss Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó (1978). ISBN 963-05-1490-7
