Wörschach

község Ausztriában

Wörschach osztrák község Stájerország Liezeni járásában. 2017 januárjában 1111 lakosa volt.

Wörschach
Wörschach látképe Wolkenstein várából
Wörschach látképe Wolkenstein várából
Wörschach címere
Wörschach címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományStájerország
JárásLiezeni járás
Irányítószám8942
Körzethívószám03682
Forgalmi rendszámLI
Népesség
Teljes népesség1122 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság643 m
Terület42,91 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 33′ 08″, k. h. 14° 08′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 08″, k. h. 14° 08′ 49″
Wörschach weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Wörschach témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése szerkesztés

 
Wörschach a Liezeni járásban
 
Wolkenstein várának romjai
 
A wörschachi szurdok

Wörschach Felső-Stájerország északnyugati részén fekszik, az Enns bal partján. Déli határát a folyó, az északit a stájer-felső-ausztriai határ alkotja. Területének északi része a Totes-hegység keleti előhegyeire esik. Legmagasabb pontja a 2336 méteres Hochmölbing; egyéb jelentős hegycsúcsok még a Mittermölbing (2318 m), a Kleinmölbing (2160 m) és a Tausing (1822 m). Az önkormányzat egy katasztrális községben két települést egyesít: Maitschern (410 lakos) és Wörschach (724 lakos).

A környező önkormányzatok: keletre Liezen, délkeletre Lassing, délre Aigen im Ennstal, nyugatra Stainach-Pürgg, északra Hinterstoder (Felső-Ausztria).

Története szerkesztés

Wörschach első említése 1195-ből származik "Werses" formában. Az önkormányzat másik települése, Maitschern valamivel korábban, 1185-ben szerepel az oklevelekben. Ezenkívül 890-ben Arnulf király már engedélyezte, hogy a salzburgi érsek ércbányát nyisson egy bizonyos Gameringbergen, ami feltehetően azonos a mai Gameringstein heggyel, Wörschachtól északkeletre.

Wolkenstein várát valamikor 1099 előtt építtette a hasonló nevű nemzetség, amely Frankóniából költözött Stájerországba. A 13 századra a család elvesztette jelentőségét, 1248-ban még a vár egy részét is át kellett adniuk a salzburgi érseknek. 1449-ben az admonti apátság szerezte meg a wolkensteni uradalmat. A várat 1542-ben a Hofman bárók kapták meg zálogul, akik kibővítették és megerősítették. Miután visszakerült a kolostorhoz, az épület állaga romlásnak indult és a járásbíróságot elköltöztették belőle. 1643-tól a Saurau család kezére kerülve időnként lakatlanná vált. 1750-ben a tetőadó miatt a tetejét leszedték és 1850-ben már csak romként tartották nyilván. Az uradalmat 1830-ban Franz Rossmann vásárolta meg, aki a helyi kénes forrásokra alapozva fürdőt is nyitott Wörschachban.

Lakosság szerkesztés

A wörschachi önkormányzat terület 2017 januárjában 1111 fő élt. A lakosságszám 2011-ig gyarapodó tendenciát mutatott és elérte az 1159 főt; azóta némi visszaesés tapasztalható. 2015-ben a helybeliek 95%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,4% a régi (2004 előtti), 1,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,3% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 86,8%-a római katolikusnak, 7,5% evangélikusnak, 5,1% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 2 magyar élt a községben.

Látnivalók szerkesztés

  • Wolkenstein várának romjai
  • a 2.5 km²-es wörschachi láp a legnagyobb megmaradt mocsár az Enns völgyében. Megtalálható itt az igen ritka haris.
  • a wörschachi szurdok
  • a Szt. Anna-plébániatemplom

Jegyzetek szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Wörschach című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés