Zulfikar Ali Bhutto

pakisztáni elnök

Zulfikár Ali Bhutto (urdu írással: ذوالفقار علی بھٹو, IPA: [zʊlfɪqɑːɾ ɑli bhʊʈːoː]); szindiül: ذوالفقار علي ڀُٽو) (Larkána, 1928. január 5.Ravalpindi, 1979. április 4.) pakisztáni ügyvéd és politikus, 1971-től 1973-ig az ország elnöke, 1973-tól 1977-ig miniszterelnök és az ország történelmének egyik legmeghatározóbb vezetője. Ayub Khan diktátor kormányában szolgáló miniszterként tett szert jelentős politikai befolyásra, majd az 1965-ös indo-pakisztáni háborút követően lemondott és a katonai rezsim ellenzékének lett vezető tagja. 1967-ben megalapította a baloldali-populista Pakisztáni Néppártot, amely napjainkig az ország egyik vezető politikai pártja. Az Ayub Khan bukása után tartott 1970-es választásokon többséget nyert Nyugat-Pakisztánban, majd szövetkezett az Ayub-ot követő katonai diktátorral, Yahya Khan-nal, a Kelet-Pakisztánban közel egyhangú támogatást élvező, a Nemzetgyűlés egészében is abszolút többséget nyert Awami Liga ellen, amely konföderális alapon kívánta újraszervezni az országot. Yahya kormányában szolgálva központi szerepet játszott a katonaság Kelet-Pakisztánt erőszakkal térdre kényszerültetni irányuló kísérletében, így a Bangladesi népirtásban is. Miután a hadsereg kudarcot vallott a függetlenségpárti erők és szövetségesük, India ellen és Kelet-Pakisztán Bangladesként független állammá vált, Bhutto lett Yahya utódjaként Pakisztán elnöke.

Zulfikar Ali Bhutto
Született1928. január 5.[1][2][3][4][5]
Larkana
Elhunyt1979. április 4. (51 évesen)[1][2][3][4][5]
Ravalpindi
Állampolgársága
HázastársaNusrat Bhutto
Gyermekei
SzüleiShah Nawaz Bhutto
Foglalkozása
Tisztsége
  • Member of the National Assembly of Pakistan
  • Pakisztán külügyminisztere (1963. január 24. – 1966. június 30.)
  • Pakisztán külügyminisztere (1963. június 15. – 1966. augusztus 31.)
  • Pakisztán elnöke (1971. december 20. – 1973. augusztus 13.)
  • Pakisztán külügyminisztere (1971. december 20. – 1977. március 28.)
  • pakisztáni belügyminiszter (1971. december 24. – 1972. május 1.)
  • Defence Minister of Pakistan (1971. december 24. – 1977. július 5.)
  • Speaker of the National Assembly of Pakistan (1972. április 14. – 1972. augusztus 15.)
  • Pakisztán miniszterelnöke (1973. augusztus 14. – 1977. július 5.)
  • pakisztáni belügyminiszter (1977. január 13. – 1977. március 28.)
Iskolái
Halál okaakasztás
SírhelyeMausoleum of Zulfikar Ali Bhutto

A Wikimédia Commons tartalmaz Zulfikar Ali Bhutto témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elnökként Bhutto vezette az alkotmányozó folyamatot, amely 1973-ban többpárti konszenzussal Pakisztán máig érvényes alkotmányát eredményezte. Az új szövetségi parlamentáris rendszerben a miniszterelnöki pozíciót vette fel. 1972-ben békeszerződést írt alá Indiával, majd a következő évben elismerte Banglades függetlenségét. Pakisztán első szindhi vezetőjeként sikeresen összeegyeztette a provincia kulturális autonómiára irányuló törekvéseit az ország egységével, de keményvonalasan ellenált a pastun és beludzs regionalista és nacionalista mozgalmaknak. Megkísérelte Pakisztán hadseregét a polgári kormány hatalmának alávetni, de az ellenzéki pártokkal való kapcsolatának folyamatos romlása az 1977-es választások után megadta az előbbinek az esélyt, hogy eltávolítsa a hatalomból. Mohammad Ziaul Hakk diktátor bebörtönözte, majd a katonaság befolyása alatt álló bíróságok gyilkosságért halálra ítélték. Belföldi és nemzetközi felháborodás ellenére Zia 1979 április 4-én kivégeztette.

Politikai pályafutása szerkesztés

Halála szerkesztés

1979-ben egy vitatott körülmények közt lefolytatott tárgyalás után felakasztották, azzal a váddal, hogy jóváhagyta egy politikai ellenfele meggyilkolását. Bhutto kivégzését sokan Mohammad Ziaul Hakk tábornok, pakisztáni elnök bosszújának tulajdonították. Bhutto nem kért kegyelmet, s azt családtagjainak is megtiltotta. Zulfikár Ali Bhutto letartóztatása után feleségének, Nuszrat Bhutto begumnak[6] adta át pártja vezetését. Lányuk, Benazír Bhutto kétszer lett miniszterelnök és az ő pályájának is erőszakos halál vetett véget 2007 végén.

Irodalom szerkesztés

  • Bodo Hadenberg: Az emberiség krónikája (1987, magyar fordítás 1991)

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
  5. a b Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  6. Begum Nusrat Bhutto — we salute you -by farahnaz Ispahani Archiválva 2016. október 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, ppppunjab.wordpress.com

Források szerkesztés