Hagyományos afrikai vallások
| Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
Eredetileg animista törzsi vallások léteztek csak Afrikában. A különböző fejlettségi fokon álló vadász, állattenyésztő vagy földművelő népek vallásában szerepel egyfajta hit a teremtő istenségben (a Nagy Úrban). [1]
.jpg)
- William Bosman 1700 körül a Rabszolgapartra tett utazásáról azt írta, hogy a bennszülötteknek világos elképzeléseik vannak "az igaz Istenről, akit mindenhatónak képzelnek... Bizonyos, hogy hitük szerint szerint ez az Isten teremtette a világegyetemet és buzgón imádják bálványaik előtt. De nem imádkoznak hozzá, és áldozatot sem mutatnak be neki. Ezt azzal indokolják, hogy Isten túl magasan van, és túl nagy fáradtság lenne leereszkednie onnan az emberek miatt; ezért a bálványistenekre ruházta a világ igazgatását. Ezek a bálványistenek, akik Isten után másod-, harmad- és negyedrendűek, a mi uraink, akiknek engedelmességgel tartozunk. És ebben a szilárd hitben nyugodtan élnek. [2]
Az afrikai népek mítoszai szerint a világ (a föld és az ég) mindig megvolt, mai formáját azonban isteni tevékenység következtében nyerte el. Az ember hol isten teremtményeként, hol mitikus ősök leszármazottjaként, hol pedig az égi világ küldöttjeként szerepel a mítoszokban. Néhány afrikai mítosz világkatasztrófáról, pl. vízözönről is beszél. [3]
A hagyományos vallások hívei hisznek különféle szellemi erőkben, amelyek hatással vannak az emberekre. Közös vonásuk még az ősök tisztelete, a totemizmus és fetisizmus. [1]
A törzsi kultusz lebonyolítói a törzsi varázsló papok. Feladatuk a mágikus szertartások, áldozatok bemutatása, esőcsinálás, varázslás-gyógyítás, avatási, temetési szertartás vezetése, rontás, vagy rontás elhárítása. [1]
A varázslók mellett az ún. titkos (főleg férfi) szövetségek is tartanak szertartásokat, rendszerint ijesztő maszkokban és öltözékekben. Az ő feladatuk a rend fenntartása, a bűnösök felkutatása és megbüntetése, az adósságok behajtása, ami gyakran párosul zsarolással. [3]
A vallási rítusok közül kiemelkedik az avatási szertartás (ahol az érettségi próbáknak alávetett és a vallás titkairól kioktatott fiatalok jelképesen meghalnak, hogy felnőttként szülessenek újjá), a gyakran napokig tartó, énekkel, zenével, tánccal összekapcsolt földművelési szertartás és a megrendítő hatású temetési szertartás. A szertartásokon rendszerint maszkot viselnek (vagy arcfestést alkalmaznak), amelyek segítségével a különféle szellemek jelenlétét biztosítják és egyben ily módon védekeznek is velük szemben. [3]
A mindennapok eseményeit, az élet, a munka minden fázisát, eseményét személyes és személytelen hatalmak, "erők" hatásával hozzák összefüggésbe. Emberfeletti hatalmak (szellemek) létével számolnak: például amikor betegség esetén "gyógyítóembert" hívnak segítségül. [1]
Sok régi hiedelem és viselkedésmód máig ott is fennmaradt, ahol a kereszténység vagy az iszlám vált a közösség vallásává, például a modern afrikai városok lakói körében; de ez nyilvánul meg a szinkretista vallások terén is. [1]
A törzsi vallásos tényezők részben a mindennapokban élnek tovább, másrészt tudatosan is ápolják azokat. A nyugatiak szerint az ősi vallásos elképzelések és normák – főleg a városlakók körében – néhány generáció alatt fokozatosan megkopnak, lazulnak majd. A jelenlegi afrikai társadalomban azonban még nagyon szilárd helyet foglalnak el. Hogy milyen vonzó erővel bírnak az ősi érzelemvilággal telített vallási nézetek és rituálék az afrikaiak számára, azt az afrikai bennszülött keresztény "független egyházak" növekvő sikerei is igazolják.