Srednje Prilišće
Srednje Prilišće falu Horvátországban Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Netretićhez tartozik.
Srednje Prilišće | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Károlyváros |
Község | Netretić |
Jogállás | falu |
Polgármester | Ivica Gračan |
Irányítószám | 47271 |
Körzethívószám | (+385) 047 |
Népesség | |
Teljes népesség | 23 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 190 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 28′ 08″, k. h. 15° 21′ 36″45.469000°N 15.360000°EKoordináták: é. sz. 45° 28′ 08″, k. h. 15° 21′ 36″45.469000°N 15.360000°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésKárolyvárostól 15 km-re nyugatra, községközpontjától 6 km-re délnyugatra a Kulpa jobb partján, a szlovén határ mellett fekszik.
Története
szerkesztésA település vidéke már a középkortól a Zrínyiek és a Frangepánok birtokát képezte. Prilišće első írásos említése Zrínyi Miklósnak és Frangepán Istvánnak egy 1544-ben kelt oklevelében történt. Szent Lénárdnak szentelt templomát 1580-ban említik először, ekkor még a novigradi plébániához tartozott. A plébánia anyakönyvében 1650-től szerepelnek prilišćei lakosok. Nagy változás hozott a település életében 1726-ban a Fiumébe vezető Karolina út építése, amely itt haladt keresztül. 1803-ban elkezdődött a Károlyvárosból Zenggbe vezető Lujziana út építése is. 1809-ben ez a vidék is francia megszállás alá került. Jelentős esemény volt életében az 1848-as jobbágyfelszabadítás. Az első iskola 1860-ban nyitotta meg kapuit Sradnje Prilišće 21. szám alatt. 1866-ban elkezdődött az új plébániatemplom építése. Az 1873-ban megépített Károlyváros-Fiume vasútvonal lényegesen enyhített a Lujziana út forgalmán. 1876-ban a novigradi és a bosiljevói plébániák területéből létrehozták a prilišćei plébániát. Első plébánosa az 1852-óta Novigradban szolgáló Ignjat Neralić lett. 1882-ben felépült az iskola új épülete. 1884-ben kivándorolt az első család Amerikába. 1894-ben nagy tűzvész pusztított a településen, ebben az évben temettek utoljára a Szent Lénárd templom melletti régi temetőbe. A falunak 1857-ben 178, 1910-ben 169 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Károlyvárosi járásához tartozott. 1918-ban a spanyolnáthának 20-an estek áldozatul. 1925-ben megalakult a Zora tamburazenekar és művészeti együttes. 1929. május 5-én megalapították az önkéntes tűzoltóegyletet. 1935-ben felépült a tűzoltó szerház. 1944. május 18-án a települést bombatámadás érte, Donje Prilišćén tizenkét ház égett le egy gyújtóbombától. 1948-ban a szovjet kolhozok mintájára itt is megalakult a földműves szövetkezet, mely 1954-ig működött. 1955-ben megépült az első híd a Kulpán. 1967-ben felépült az új tűzoltó szerház. 1971-ben aszfaltborítást kapott a Lujziana út. 1975-ben tíz település összefogásával megépült a vízvezeték hálózat. 1984-ben megépült a közösségi ház, melyben bolt, a posta és a faluház kapott helyet. 1988-ban kiépült a telefonvezeték hálózat is. A településnek 2011-ben 26 lakosa volt.
Nevezetességei
szerkesztésSzent Mária Magdolna tiszteletére szentelt plébániatemploma[2] 1866 és 1868 között épült barokk-klasszicista stílusban. Egyhajós épület négyszögzáródású szentéllyel. A község központjában, a történelmi Lujziana út mentén, a plébáni és iskola épületeit magában foglaló, stilárisan egységes épületegyüttes részeként található. A település kulturális és közigazgatási jelentősége akkor nőtt meg, amikor Lujziana út, az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legjobb útja és az egyik legforgalmasabb kereskedelmi útvonal elkészült. A kora historikus szakrális épület az építés idejéből gazdag belső berendezést, valamint belső és külső dizájnt őrzött meg. Szobrai a tiroli Konrad Shatz mester munkái.
Lakosság
szerkesztésLakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
178 | 156 | 173 | 173 | 163 | 169 | 152 | 143 | 119 | 115 | 100 | 103 | 88 | 59 | 33 | 26 |
Források
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6670.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf