Főmenü megnyitása

Stühmer Frigyes (eredetileg Friedrich Stühmer) (Mecklenburg, 1843. december 18.Budapest, 1890. május 11.) ipari úttörő, cukorka- és csokoládégyáros, fővárosi bizottsági tag.[1]

Stühmer Frigyes
Stühmer Frigyes.png
Született 1843. december 18.
Mecklenburg
Elhunyt 1890. május 11. (46 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Koob Etelka
Foglalkozása üzletember
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Stühmer Frigyes témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Mecklenburgban született egy jómódú evangélikus polgári családban. Ludwigslustban, Hamburgban és Prágában tanult. 1866-ban telepedett le Magyarországon, Nagy Ferenc józsefvárosi cukorkakészítő hívására. 1868-ban Stühmer egyéni céget alapított és megvette Nagy Ferencnek a Pesten az akkori Ősz (ma Szentkirályi) utca 8. alatt működő üzemét, majd a gyártási technológiát Drezdából importált gőzüzemű berendezésekkel korszerűsítette. A vállalat jó minőségű cukorkáit 1879-ben a Székesfehérváron tartott Országos Kiállításon aranyéremmel ismerték el. Stühmer 1883-tól kezdett csokoládégyártással is foglalkozni.

Stühmer Frigyes fiatalon, 46 évesen, 1890-ben halt meg, anélkül, hogy megérhette volna a gyára kiteljesedését. Halála után a budapesti céget először felesége, Koob Etelka, és annak testvére, Koob Géza irányította. Ők különösen takarékos gazdálkodással fenn tudták tartani az üzemet, amelyet azután a másodszülött fiú, dr. Stühmer Géza (18841978) vette át. 1928-ban A Szentkirályi-utcai régi telken ötemeletes gyárépület és székház épült. A vállalat Párizsban elosztó telepet, Abbaziában lerakatot, az ország legtöbb városában fióküzletet tartott fenn; belőle fejlődött a Budapesti Csokoládégyár. 1948-ban a gyárat meg államosították, a Stühmer család egy része külföldre menekült és ettől kezdve a helyszín "Budapesti Csokoládégyár" néven lett ismert.

Házassága és gyermekeiSzerkesztés

Felesége a szintén evangélikus vallású Koob Etelka (18481936), akinek a szülei Koob Rezső (1817. – Pest, 1865. január 21.), szitásmester, pesti polgár,[2][3] és Dorn Erzsébet (1814. – 1899. március 18.)[4] A házasságukból született:

A STÜHMER védjegySzerkesztés

Az első STÜHMER védjegyet 1888-ban jegyezték be a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál vezetett védjegylajstromba. A jelenlegi STÜHMER védjegy tulajdonosa 2006-tól az egri STÜHMER Kft.[11]

EmlékezeteSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés