St. Hubertus (likőr)

A St. Hubertus a Zwack Unicum Nyrt. egyik termékcsaládja, amelybe három növényi likőr tartozik. Az „eredeti” St. Hubertus 1901-ben jelent meg, amit 2004-ben egészített ki a St. Hubertus 33, majd a 2015-ben a St. Hubertus Erdei. A St. Hubertus likőrmárkát eredetileg a Braun Testvérek hozta létre a 20. század elején. Az „eredeti” változat korábbi, 40%-os[1] alkoholtartalmát több lépcsőben 33%-ra csökkentették, a további két kiadást pedig a megjelenésüktől kezdve 33% alkoholfokkal palackozták.

St. Hubertus
Hubertus logó2.png

Típus Gyógynövény Likőr
Származási hely Magyarország
Alapítás 1901
Gyártó Zwack Unicum Nyrt
Főbb összetevők medicinal plant
Alkoholtartalom33%%
A gyártó weboldala

GyártásaSzerkesztés

Klasszikus magyar gyógynövénylikőr tradicionális és titkos recept alapján készül.A St. Hubertus likőrök alapja finomszesz, a gyógynövénykivonatok- és a tölgyfahordós érlelés mind hozzájárulnak az ital jellegzetes íz-, és illatvilágához. Kizárólag természetes anyagokat tartalmaz. [1][2][3]

Az 1901 óta ismert St. Hubertus recept továbbfejlesztett változata 33 gyógy – és fűszernövény kivonatolásával, mint narancs, narancsvirág és édesgyökér, melyet az ánizs lágy, enyhén keserű íze egészít ki. Ízvilágát a kivonatok tölgyfahordós érlelése teszi teljessé.[4]

Az eredeti St. Hubertus édes ízének kiegyensúlyozásaként került bevezetésre az erdei bogyós Hubertus kissé savanykásabb, fanyarabb ízvilággal. Erdei bogyók és füvek kivonatolásával készül, mint a bodzavirág, a narancsvirág, a szeder és az izsópfű. [5]

TörténeteSzerkesztés

 
Régebbi likőrcímkék

Az első magyar likőrgyártó vállalkozások a 19. századtól kezdtek nevezetessé válni. Az első likőrgyárosok gyakran egyaránt foglalkoztak borkereskedéssel, szeszfőzéssel, illetve ecetgyártással. A legrégebbi hazai ecet- és likőrgyárat Braun Lajos alapította 1839-ben. A vállalkozás hamar ismertté vált és sorra nyerte a hazai és külföldi kiállítások díjait, egyik korai oklevelüket Kossuth Lajos és gróf Batthyány Lajos is ellátta kézjegyével. Kezdetben a Braun likőr mellett már brandyt és rumot is készítettek. Braun halála után fiai vitték tovább a hagyományt és „Braun Testvérek” néven a századfordulón 80-90 munkást foglalkoztattak üzemükben. Abban az időben egyre nagyobb versenyhelyzet alakult ki és az ismert márkák mellett (például a budapesti Dréher-féle Cabinet Brandy, az esztergomi Shrank Testvérek Meggy lelke likőrje, valamint a pécsi Geiger Kálmán által gyártott Mecseki itóka) mellett is igazi hírnevet vívott ki magának saját találmányuk a Hubertus.

Braun Géza ötlete alapján a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál 1904. november 10-én kapta meg a védjegy besorolást 12009. sorszám alatt, kék alapon arany dombornyomásos, St. Hubertus felirattal. További termékeik voltak még a Braun brandy és Braun Cherry brandy. Az akkor már részvénytársasági formában működő vállalat a harmincas években jutott a csúcsra és 6 millió pengő körüli forgalmat ért el. Az üzlet apáról fiúra szállt és a család tagjai soha nem szerepeltek a politika vagy a közélet színterén. A Braun Testvérek Rt.-t 1949-ben államosítják, ami azt jelenti, hogy a termelés szünetelt és az üzem pedig leállt az 1956-os harcok során, hiszen a korábbi épületek is elpusztultak. A „pártállami Hubi” azonban nem, hiszen a Magyar Likőripari Vállalat, majd 1984-től a Budapesti Likőripari Vállalat (Buliv) készítette továbbra is.

A rendszerváltás utánSzerkesztés

Az 1991-es privatizációja során gyártási engedélyét – akárcsak a Széchenyi lánchíd újjáépítésének tiszteletére 1949-ben gyártani kezdett Lánchíd brandyt – a Zwack Unicum Nyrt. szerezte meg. A St. Hubertus az ezredfordulón jelentős márkafejlesztésen ment keresztül, melynek során a korábbi, pártállamban ráruházott kommersz szerepnél feljebb pozícionálták.

Megjelenésében megmaradt a vadászok védőszentjére Szent Hubertuszra utaló szarvas fej, az agancsok közötti keresztmotívum és a kék-arany színvilág, az üveg azonban egyedi kivitelű, előkelőbb benyomást tükröző lett. St. Hubertus 33 néven „a fiatalabb generációt megcélozva” jelent meg kesernyésebb változata, a St. Hubertus 33, aminek neve az ízesítéséhez felhasznált harmincháromféle gyógynövényről és 33%-os alkoholtartalmáról kapta, mert ez utóbbiban is különbözött az „eredeti” St. Hubertus akkori, 36%-os palackozásától. A címketerve a St. Hubertuséhoz hasonló, de sötétkék-ezüst színekben. A 2000-es években a a Zwack Unicum Nyrt. több hazai zenei fesztiválon és fiatalok részére szervezett táborokban is megjelent támogatóként vagy szervezőként, elsősorban a St. Hubertus 33-at népszerűsítve.[6]

LogóSzerkesztés

A St. Hubertus logója Szent Hubertusz legendájára utal és egy szarvasfejet ábrázol, amelynek agancságai között egy fénylő kereszt látható.

Hubertus a legenda szerint szenvedélyes vadász volt, és egy nagypénteki vadászat alkalmával pompázatos szarvast pillantott meg, agancsai között fénylő kereszttel. Hubertusz e jel hatására magába szállt és felhagyott a vadászattal.

A Szent Hubertusz legendaSzerkesztés

Szent Hubertusz fiatalon igen kicsapongó életet élt. Nagy Pénteken vadászni indult az erdőbe, amikor hirtelen egy szarvas jelent meg előtte, agancsai között egy kereszttel. Közben egy hangot hallott: „Hubertus, amennyiben nem változtatsz az életeden és nem térsz meg, akkor gyorsan a pokolba jutsz.” „Mit kell tennem?” - kérdezte. „Menj és keresd meg Lambertet, a továbbiakban ő fog téged vezetni.”.

Szent Lambert ekkor Maastricht püspöke volt, ezért Hubertus arrafelé vette az útját. Hubertusz Szent Lambert halála után egy látomás hatására 720-ban Maastrichtből Liege-be szállíttatta a püspök maradványait. A következő évben székesegyházat alapítottak ugyanitt, később pedig az emlékhely hatására indult el a város hatalmas fejlődése, így vált Szent Hubertusz a város alapítójává és első püspökévé.

Szent Hubertusz 727-ben halt meg, útban egy templomavatóra. Érezvén közelgő halálát, saját búcsúbeszédének mormolása közben hirtelen megbetegedett és hat nap múlva meghalt. 825-ben szállították csontjait Amdainbe, amit azóta róla neveztek el. Koporsója a XVI. században eltűnt.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b szerk.: dr. Sólyom Lajos: Likőripari Kézikönyv. Mezőgazdasági Kiadó, 199. o. (1978). ISBN 963-203-411-X 
  2. A Nagy Kommerszteszt. Tizenegy súlyos töményet kóstolt az Index mindenre elszánt csapata. Index.hu. (Hozzáférés: 2009. október 3.)
  3. Márkáink – St. Hubertus. Zwack Unicum Nyrt.. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  4. St. Hubertus 33. Zwack Webshop. (Hozzáférés: 2016. március 3.)
  5. Zwack. zwackwebshop.hu. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  6. St. Hubertus színpad az ital hivatalos weboldaláról. [2008. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 3.)

További információkSzerkesztés