Főmenü megnyitása

Stonava település Csehországban, a Karvinái járásban. Stonava Karviná, Horní Suchá és Albrechtice településekkel határos. Lakosainak száma 1852 fő (2019. január 1.).[1] +/-

Stonava
2012 Stonawa, Kościół św. Marii Magdaleny 05.jpg
Stonava címere
Stonava címere
Stonava zászlaja
Stonava zászlaja
Közigazgatás
Ország Csehország
JárásKarvinái járás
Polgármester Ondřej Feber
Irányítószám 735 34
Népesség
Teljes népesség1852 fő (2019. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság193 m
Terület13,868017 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Stonava (Csehország)
Stonava
Stonava
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 49° 49′ 01″, k. h. 18° 31′ 31″Koordináták: é. sz. 49° 49′ 01″, k. h. 18° 31′ 31″
A település weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Stonava témájú médiaállományokat.

NépességSzerkesztés

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

 

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích - k 1.1.2019 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2019. április 30. (Hozzáférés: 2019. május 4.)

TörténelmeSzerkesztés

A falut először 1388-ban említhették Stoena (Stozna) néven. Stonawa néven említették 1432-ben, Steinau német néven jelent meg a 17. században.

Politikai szempontból a falu a Teschen Hercegséghez tartozott, 1290-ben Lengyelország feudális töredezettségének folyamatában. A sziléziai Piast-dinasztia helyi ága volt. 1327-ben lett a falu a dicső Cseh Köztársaság díja, amely 1526 után a Habsburg Monarchia (Birodalom) részévé vált.

A falu egy katolikus plébániatemplom székhelyévé vált, amelyet 1447-ben Péterné Pence-fizetési nyilvántartásában említenek, mint Stinavia a Teschen-dékáni 50 gyülekezet között. Az 1540-es évek után a protestáns reformáció a Teschen-hercegségben uralkodott, és egy helyi katolikus egyházat evangélikusok vettek át. Egy külön szakbizottságtól vették őket (mintegy ötven épületből a régióban), és 1654. március 26-án adták vissza a Római katolikus egyházhoz.

Az Osztrák Birodalom 1848-as forradalmai után egy modern településrész került bevezetésre a megújult osztrák sziléziai területen. A falut, mint önkormányzatot legalább 1880 óta jegyezték Freistadt politikai kerületi és jogi kerületébe.

Az 1880-ban, 1890-ben, 1900-ban és 1910-ben végzett népszámlálások szerint az önkormányzat lakossága 1880-ban 2040-ről 1910-re 3952-re emelkedett. A beszélt nyelvek szerint a többség lengyelűl (az 1880-tól 99 % -ban 1910-ben), csehűl (1880-ban 158 vagy 7,8%, majd 0,1% és 0,4% között)- és németül beszélők (1880-ban 43% vagy 2,1%). A vallás szempontjából 1910-ben többségük római katolikus volt (77,7%), majd protestánsok (21,1%), 3 zsidó és 42 egyéb. A falut hagyományosan Sziléziai Lachs lakta, Cieszyn sziléziai dialektusban beszélve, emellett az ipari növekedés nagy bevándorlást csalogatott a migráns munkavállalók nagy részéről, főleg a nyugat-galíciától.

Az első világháború után, az osztrák-magyarországi bukás, a lengyel-csehszlovák háború és a cieszyn-sziléziai körzet 1920-ban a falu Csehszlovákia részévé vált. A müncheni egyezményt követően, 1938 októberében a Zaolzie-régióval együtt Lengyelország csatlakozott, adminisztratív módon szervezett Sziléziai Vajdaság Frysztat megyéjében. A falut ezt követően a 2. világháború elején a Harmadik Birodalomhoz csatolták. A háború után visszaállították Csehszlovákiába.[1]

Egyes írások alapján a Stonawskiak is itt éltek, Maria Stona irányításával 1933 körűl. (De erre az van bizonyítékul, hogy Stonava és környékén él a legtöbb Stonawski.)

JegyzetekSzerkesztés

  1. (2018. június 2.) „Stonava” (en nyelven). Wikipedia.