Subate
Subate (németül: Subbath) város Lettország délkeleti részén, a litván határ közelében.
| Subate | |||
 | |||
| A katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Lettország | ||
| Tájegység | Zemgale | ||
| Alapítás éve | 1917 | ||
| Irányítószám | LV-5471 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 515 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 56° 00′ 13″, k. h. 25° 54′ 20″Koordináták: é. sz. 56° 00′ 13″, k. h. 25° 54′ 20″ | |||
| Subate weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Subate témájú médiaállományokat. | |||
Fekvése szerkesztés
Subate Lettország Zemgale tájegységének déli részén, a történelmi Sēlija régióban, az azonos nevű Subate-tó partján helyezkedik el, Daugavpilstől 40 km-re északnyugatra.
Története szerkesztés
Subatét 1570-ben említi először írásos feljegyzés, amikor Kurzeme hercege, Gotthard von Kettler eladta a Subate-tó jobb partján található piacteret Plater-Ziberg grófnak. A piactér körül hamarosan kialakult a település. Az ellenreformáció idején a lengyel fennhatóságra tekintettel a földesúr felvette a katolikus vallást, és miután a templom katolikus templommá vált, a lutheránus vallású lakosság nagy része átköltözött a tó keleti oldalára, és megalapította Jaunsubatē-t (Újsubate).
1680-ban Vecsubate (Ósubate) városi jogot kapott, Jaunsubatē-ban pedig 1682-ben megnyitották a lett iskolát.
A két település az orosz uralom idején, 1894-ben egyesült, és 1917-ben kapott ismét városi jogokat. A 2009-es közigazgatási reformig Lettország Daugavpils járásához tartozott.
Látnivalók szerkesztés
A település európai jelentőségű műemléke az 1686-ban épült lutheránus templom.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Iedzīvotāju skaits pēc tautības reģionos, pilsētās, novados, pagastos, apkaimēs un blīvi apdzīvotās teritorijās gada sākumā (pēc administratīvi teritoriālās reformas 2021. gadā) 2021 - 2022. Central Statistical Bureau of Latvia. (Hozzáférés: 2023. október 3.)
