Szábit ibn Kurra
Abu l-Haszan Szábit ibn Kurra al-Harráni (arab betűkkel أبو الحسن ثابت بن قرة الحراني – Abū l-Ḥasan Ṯābit ibn Qurra al-Ḥarrānī; Harrán, 826 k. – Bagdad, 901. február 19.) szír származású középkori muszlim tudós, műfordító, matematikus, csillagász, asztrológus és történetíró volt.
| Szábit ibn Kurra | |
| Született | أبو الحسن ثابت بن قرة بن زهرون الحراني الصابئ 826 körül Harrán |
| Elhunyt | 901. február 19. Bagdad |
| Állampolgársága | Abbászida Kalifátus |
| Gyermekei | Sinan ibn Thabit |
| Foglalkozása | tudós, műfordító, matematikus, csillagász, asztrológus, történetíró |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésHarránban született, szábeus családban, és pénzváltóként tevékenykedett. Korának híres matematikuscsaládja, a Banu Músza figyelt fel tehetségére, így Bagdadba vitték, ahol matematikát, asztrológiát és filozófiát tanult az iskolájukban, amelyet később ő vezetett tovább. Tudósként élete végére olyan nagy tekintélyre tett szert, hogy al-Mutadid kalifa (892–902) őt kérte fel uralkodása történetének megírására. Később számos családtagja, köztük fiai és unokái is a nyomdokaiba léptek, és híres tudósok lettek (egyik unokája, Ibráhím ibn Szinán matematikusként, egy másik, Szábit ibn Szinán pedig történetíróként szerzett hírnevet).
Munkássága
szerkesztésSzábit ibn Kurra fordítóként és szerzőként is jelentős eredményeket ért el. Arabra fordította Arkhimédész munkáját a gömbről és a hengerről, Apollóniosz kúpszeletekkel foglalkozó műveinek ötödik, hatodik és hetedik könyvét, valamint Geraszai Nikomakhosz Bevezetés a számelméletbe című művét, emellett mások fordításait is kiigazította (pl. Eukleidész Elemek című művének, illetve Klaudiosz Ptolemaiosz Almagesztjének fordítását).
Önálló műveinek számát a középkori bibliográfusok 150-re tették. A matematika terén a geometria, a számelmélet és a geometrikus algebra területei foglalkoztatták, sokat foglalkozott az infinitezimális (végtelenül kis) számokkal. Nevéhez fűződik az első, barátságos számok kiszámítására vonatkozó tétel megalkotása. A csillagászat tárgykörében alapvetően az elméleti, vagy matematikai asztronómiát művelte. Emellett orvostudományi, statikai és történeti műveket is alkotott. Számos könyve, köztük a kalifai felkérésre írt történeti munka, nem maradt fenn.
|
Ez a matematikusról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Források
szerkesztés- R. Rashed – R. Morelon: Thābit b. Ḳurra. In Encyclopaedia of Islam, X. kötet. Szerk. P. J. Bearman, Th. Bianquis, C. E. Bosworth, E. van Donzel, W. P. Heinrichs. Leiden: E. J. Brill. 2000. 428–429. o.
- Hugh Kennedy: The Prophet and the Age of the Caliphates: 600–1050. London: Longman. 1986.
- Goldziher Ignác: Az arab irodalom rövid története. Budapest: Kőrösi Csoma Társaság. 2005. ISBN 9638378212
