Szájfedősök

A szájfedősök (Phylactolaemata) a mohaállatok (Bryozoa) törzsének egyik osztálya mintegy 69 fajjal.

Mohaállatok
Evolúciós időszak: ordovícium–holocén PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N
Mohaállatka
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Csoport: Kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Törzs: Mohaállatok (Bryozoa) Ehrenberg, 1831 Osztály: Szájfedősök (Phylactolaemata) Allman, 1856 Rend: Plumatellida
Szinonimák
Polyzoa Ectoprocta
Családok
Cristatellidae Fredericellidae Lophopodidae Pectinatellidae Plumatellidae Tapajosellidae
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Mohaállatok témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Mohaállatok témájú médiaállományokat és Mohaállatok témájú kategóriát.

Származásuk, elterjedésük

A szájfedősöket tartják a legősibb mohaállatoknak. A tengerekből kipusztultak, ezért mind a 69 fajuk édesvizekben él. Az Ó- és Újvilágban egyaránt megtalálhatók. Európában 17 fajuk honos, ezen belül Magyarországon tíz. Hazánkban ismertebb fajok:

• ágbogas mohaállat (Fredericella sultana),
• kérgező mohaállat (Plumatella repens),
• kocsonyás mohaállat (Lophopus crystallinus).

A 2010-es években Észak-Amerikából települt be és fokozatosan terjeszkedik az óriás mohaállat (Pectinatella magnifica)).

Amerikából települt Európába, így Magyarországra is az óriás mohaállat (Pectinatella magnifica)'.

Megjelenésük, felépítésük

Nevük arra utal, hogy szájnyílásuk fedővel zárható (nem tévesztendő össze a tokfedővel). Ezt a szájnyílásukat (a szűrőszervet) a többi mohaállathoz hasonlóan csillós tapogatókoszorú veszi körül és egy rövid nyúlvány, a szájfedő (episztóma) zárja le. Telepük egyedeinek testüregei közlekednek egymással. Tokfalukban (külvázukban) nem rakódik le mész, azt zselatinszerű anyagból és proteinből épül fel.

Életmódjuk, élőhelyük

A tiszta vizeket kedvelik; feltűnésük az egészséges ökoszisztéma és a jó vízminőség fontos indikátora. Hermafrodita egyedeik ivarosan szaporodnak egymással. Telepeiket egy-egy ilyen magányos utód hozza létre; a telep többi, ivartalanul létrehozott tagja az ő klónjainak tekintendő.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Phylactolaemata című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Dudich-Loksa: Állatrendszertan
• Urania Állatvilág I. - Alsóbbrendű állatok
• Fazekas-Szerényi: Biológia I. (Molekulák, élőlények, életműködések)
• ↑ RemLac: Reményik László: KÉREG(MOHAÁLLAT)
• Bogsch László – Kiszely György – Kretzoi Miklós: Az élővilág fejlődéstörténete. Szerk. Tasnádi Kubacska András. Budapest: Gondolat. 1964. = A természet világa, ISBN 0719000338661  
• ↑ Virágzó: Virágzó vidékünk: Óriási mohaállat jelent meg a Duna egyik mellékágán
• ↑ Sokszínű: Sokszínű vidék: Egyre több az óriás mohaállat a Tisza-tóban