Széchy Tamás
Széchy Tamás (Doboz, 1931. március 27. – Budapest, 2004. szeptember 13.) magyar úszóedző.
| Széchy Tamás | |
| Született | 1931. március 27. Doboz |
| Elhunyt | 2004. szeptember 13. (73 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Testnevelési Főiskola (–1970) |
| Kitüntetései | a Magyar Népköztársaság Állami Díja (1988) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (28) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Széchy Tamás témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életút
szerkesztésA békési Szegedi Kis István Református Gimnáziumban tanult.[2] Kezdetben a Gyulai Medosz, majd a TFSE atlétája, később súlyemelője volt. Edzői pályafutását a margitszigeti sportuszodában Bakó Jenőnél (az FTC és az úszóválogatott edzőjénél) kezdte. Munkájáért fizetést nem kapott, „társadalmi edző” volt.[3]
1962-ben került kapcsolatba az úszósporttal, amikor a Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület (KSI) vízilabda csapatánál kezdett dolgozni Gyarmati Dezső felkérésére. Gyarmati olyan edzőt keresett, aki a vízilabdázókat jól megtanítja úszni. De Széchy a feladatot komolyabban vette. 1967 januárjában megalapította a KSI úszószakosztályát, melynek 1976-ig vezetőedzője lett. Az volt a módszere, hogy járta a környező iskolákat, kereste az úszni vágyókat, és a tehetségesebbekkel külön foglalkozott. A Császár-fürdő 25 méteres medencéjében edzettek. Ebből a csapatból tűnt ki Hargitay András, akit először nemzetközi szinten az ifjúsági Európa-bajnokságon ismertek meg, ahol kétszeres bajnok lett. Az első olimpiai siker is Hargitay nevéhez kötődik, aki az 1972-es olimpián 400 m vegyesúszásban bronzérmet szerzett.
1969-ben ő szervezte meg az úszósport korosztályos versenyrendszerét Magyarországon (ún. age group rendszer).
Érdekesség, hogy kezdetben Széchy még nem rendelkezett úszóedzői diplomával. 1970-ben szerzett a Testnevelési Főiskolán testnevelő-tanári és edzői diplomát. Három évre rá lett mesteredző.
Az 1970-es évek elején a sikerek folyamatosan jöttek, minden nemzetközi versenyről a Széchy tanítványok (elsősorban Hargitay és Verrasztó) érmeket hoztak haza. Az első olimpiai aranyérem Wladár Sándor nevéhez kapcsolható, aki az 1980-as moszkvai olimpián 200 méter hátúszásban aranyérmes lett. A nyolcvanas évek végén jött az igazi sikerszéria, Czene, Darnyi, Rózsa, Szabó és további tanítványai folyamatosan hozták az érmeket a nemzetközi versenyekről.
Edzői pályafutását a KSI után 1976-ban a magyar úszóválogatott szövetségi kapitányaként folytatta, majd 1977 és 1999 között a férfi úszóválogatott vezetőedzőjeként is dolgozott és 2000-ig szövetségi kapitánya volt.
1977-től előbb a Budapesti Honvéd, majd az Újpesti Dózsa edzője volt, majd 1991 és 1993 között a Budapesti Rendészeti SE edzőjeként dolgozott. 1993-ban a Magyar Úszó Szövetség alelnökévé választották és újra a férfi válogatott szövetségi kapitánya lett.
A kilencvenes évek végére belefáradt tevékenységébe, a társaság megmaradt tagjai visszavonultak vagy más csapatoknál folytatták munkájukat. Még egy ideig bejárt a Komjádi-uszodába, segítette a fiatalokat (például Verrasztó Dávid és Gyurta Dániel sikereit is megjósolta[4]).
2000-ben visszavonult az edzősködéstől.[5] Otthonában érte a halál 2004-ben, néhány héttel Gyurta athéni sikere után.
Tanítványai között több olimpiai (Wladár Sándor, Szabó József, Darnyi Tamás, Czene Attila) és világbajnok (Hargitay András és Verrasztó Zoltán) volt.
Különleges módszerei
szerkesztésEgykori növendékei egybehangzóan rendkívüli brutalitásáról számolnak be, amit a sikerekért el kellett tőle szenvedniük. A kegyetlen edzési követelmények is edzői eszközei közé tartoztak.
Elismerések
szerkesztés
- 6-szor volt az év edzője
- 1988-ban Állami Díjat kapott negyedszázados kiemelkedő szakmai, az úszó sportágban nemzetközileg is elismert, iskolát teremtő eredményes oktató-nevelő munkájáért, az úszás edzéselméletének és módszertanának alkotó módon történt továbbfejlesztéséért, a magyar sport nemzetközi hírnevének növeléséért.
- 1992-ben „A magyarság jó hírnevéért” kitüntetést vehette át
- 1992-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki
- 1996-ban A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapott
- 2001-ben életműdíjként Gerevich Aladár-emlékérmet vehetett át
- A magyar úszósport halhatatlanja (2013)[6]
Emlékezete
szerkesztés- A Margit-szigeten 2006-ban átadott úszókomplexum - ahol az Európa-bajnokságot is tartották - a nevét viseli.
- Széchy SE-nek hívják a Császár-Komjádi Béla Sportuszodában működő úszó egyesületet, amit Szabó József olimpiai bajnok vezet.
- A 2008-as úszó-Országos-bajnokságot az ő emlékére tartották.[7]
- Széchy Tamás sportuszoda Gyulán. (2012)[8]
Források
szerkesztés- Biográf Ki Kicsoda 2004, Biográf Kiadó, Budapest, 2003, 1536. old.
- Cikk a Kisalföld honlapján Archiválva 2016. március 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Cikk a Sport Géza honlapján. sportgeza.hu, 2004. szeptember 13. [2009. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 6.)
- Czene Attila emlékezik
- N. Pál József: "...itt adni kell egy életet ahhoz, hogy az ember felmenjen a csillagokba"
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum-névtér. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ SZKIRG :: Szegedi Kis István Református Gimnázium, Technikum, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Békés. www.refibekes.hu. (Hozzáférés: 2021. január 31.)
- ↑ A Népszava Kalendáriuma 1989 – 120. oldal
- ↑ Mi történt veled Gyurta Dani?
- ↑ Elméletben tréner. [2007. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 21.)
- ↑ Úszás: Egerszegi és Darnyi a Hírességek Csarnokában, 2013. november 12. (Hozzáférés: 2013. november 12.)
- ↑ A 2008-as bajnokság eredményei (magyar nyelven). musz.hu. [2008. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 20.)
- ↑ Széchy Tamás nevét veszi fel a gyulai sportuszoda (magyar nyelven). echotv.hu, 2012. október 20. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 20.)
