Székely Ferenc (néprajzkutató)

író

Székely Ferenc (Pusztakamarás, 1951. június 5. –) erdélyi magyar néprajzi író, helytörténész, lapszerkesztő. A Kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság alapító tagja (1990)

Székely Ferenc
Székely Ferenc (néprajzi író).jpg
Született 1951. június 5. (69 éves)
Pusztakamarás
Nemzetisége magyar
Házastársa Székely Teréz (lánykori nevén Soó Teréz)
Gyermekei Székely Levente (1980) Székely Enikő (1982) Székely Ferenc Szabolcs (1990)
SzüleiSzékely Gergely, Székely Erzsébet
Foglalkozása néprajzi író,
könyvtáros,
lapszerkesztő

ÉleteSzerkesztés

Az elemit Pusztakamaráson, gimnáziumi tanulmányait Mócson (Kolozs megye) végezte (1966), majd Székelyudvarhelyen a Mezőgazdasági Szaklíceumban szerzett diplomát 1970-ben. Széken, Ákos­falván, Havadon, Vadasdon és Erdőszentgyörgyön dolgozott, utóbbi helyen iskolai ügyintézőként az általános iskolában. 2005–2006-ban könyvtárosi szakképesítést szerzett a kolozsvári BBTE kihelyezett könyvtáros szakán, ezt követően könyvtárosként működik az erdő­szentgyörgyi líceumban. 2016-tól nyugdíjas.

Kutatási területe: tárgyi és szellemi néprajz, irodalomtörténet, Sütő András életműve, beszélgetés kortárs jeles személyiségekkel.

MunkásságaSzerkesztés

1970-ben jelent meg első irodalmi jellegű írása a Hargita c. napilapban Elekes Józseffel közösen. Első tanulmányát 1982-ben a Korunk közölte Igényváltozások a vadasdi elsőházban és lakóházban címmel, s témaválasztását később is ez a kapcsolat határozta meg: Vadriasztás a marosszéki Vadasdon (Népismereti Dolgozatok, 1983); Szőlőhegyek, szüretek, borok és bálok két erdélyi faluban (Néprajzi Látóhatár, 1993); A fa hasznosítása Vadasdon (KJNT Évkönyv, Kolozsvár, 1994); Népi gyűjtögetés Vadasdon (KJNT Évkönyv, 1998). A gegesi húsvéti zöldágazás és legényavatás szokásáról a Néprajzi Látóhatár 2001-es évfolyamában közölt tanulmányt. A Népújság 1997–98-ban az esztendő jeles napjaihoz kötődő szokásokat, 2001–2002-ben népi humort, tréfás történeteket közölt. 1991–95 között több díjat is nyert a budapesti Magyar Néprajzi Társaság országos néprajz- és nyelvjárásgyűjtő pályázatain. Szerkesztője az Erdőszentgyörgyi Figyelőnek és a Havadon időszakosan megjelenő Kolompszó című lapnak. Verseit a magyar sajtó és az irodalmi portálok közlik.

1999-ben jelent meg Székelyudvarhelyen Jeles napok, ünnepek, szokások Vadasdon című kötete. A kötetben Vadasd mellett három közeli falu, Geges, Siklód és Székelyszenterzsébet adatait is felhasználja, rámutatva azokra a kölcsönhatásokra, amelyek a falu szokásrendszerének kialakulásában játszottak szerepet. A naptár által előírt szokások mellett a falu életének jellegzetes eseményeit (vásárok, bálok, pásztorfogadás, táncos kaláka, sorozás, lakodalom, temetés) is leírja.

Alapító tagja a Kriza János Néprajzi Társaságnak (1990. 03. 18.), tagja a Magyar Néprajzi Társaságnak (1994), MÚRE-nak és az erdőszentgyörgyi Bodor Péter Művelődési Egyesületnek (2002).

KöteteiSzerkesztés

  • Jeles napok, ünnepek, szokások Vadasdon. Néprajz; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely , 1999
  • Vadasdi krónika. Helytörténet; Vadasd, 2000
  • Népi gazdálkodás Havadon (társsz. Nagy Ödön , Gegesi László János). Néprajz; Kriterion, Kolozsvár, 2002
  • Krumplitábornok sosem esett el. Népi humor, igaz történetek, irodalmi anekdoták; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely , 2006
  • Tréfál a székely góbé. Erdélyi népi elbeszélések, anekdoták, igaz történetek Széktől a Gyimesekig. (társsz. Nagy Olga, Ráduly János, Tankó Gyula ); Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2007
  • Nyolcvan nyugtalan esztendő. Születésnapi megemlékezés Sütő Andrásról Marosvásárhelyen és Pusztakamaráson 2007 júniusában. (összeáll.); Marosvásárhely , 2008
  • Vadasdi krónikaírásban és képekben. Helytörténet, Marosvásárhely , 2010
  • Templomra szállt bánatmadár. Pusztakamarási magyarok. (összeáll.); Néprajz, helytörténet, Kriterion, Kolozsvár, 2011
  • Népi építészet és térkihasználás Havadon. Néprajz; SilverTek,  Marosvásárhely, 2012
  • A megmentett hűség. A Hazanéző vonzásában. 25 sóvidéki interjú; Firtos Művelődési Egylet, KorondSzékelyudvarhely , 2012
  • Sápadt fényben gyertya ég. Naplójegyzetek Sütő András utolsó éveiről; Mentor, Marosvásárhely, 2013
  • A szülőföld ölében. Beszélgetés tíz magyar íróval; Üveghegy, Százhalombatta , 2014
  • Harangszó a szélben. Születésnapi beszélgetések; Üveghegy, Százhalombatta , 2015
  • Károly herceg látogatása Erdőszentgyörgyön. Helytörténet; Erdőszentgyörgy , 2015
  • Égbe nyúló kapaszkodó. Születésnapi beszélgetések; Üveghegy, Százhalombatta , 2015
  • Őrhelyen gyújtott jeltüzek. Születésnapi beszélgetések; Üveghegy, Százhalombatta , 2016
  • Élet-kalangyák. Születésnapi beszélgetések; Üveghegy, Százhalombatta, 2017
  • Otthoni szeretettel. Cikkek, levelek, visszaemlékezések; előszó Bertha Zoltán; Üveghegy, Százhalombatta, 2017
  • Tegye szerdára! Erdélyi humoros történetek és irodalmi anekdoták; Üveghegy, Százhalombatta,2018
  • A sas visszatér. Születésnapi beszélgetések; Üveghegy, Százhalombatta, 2018
  • Aranypénz. Születésnapi beszélgetések; Üveghegy, Százhalombatta, 2019
  • Távolban egy fehér torony. Születésnapi beszélgetések; Üveghegy, Százhalombatta, 2020
  • Vadasd és vidéke. Néprajzi és helytörténeti tanulmányok; Üveghegy, Százhalombatta, 2020
  • Istók Sándor – Nagy Ákos – Pozsony Ferenc – Székely Ferenc: A pusztakamarási Családkönyv. 300 év 700 magyar családja; Művelődés, Kolozsvár, 2020

IrodalomSzerkesztés

  • Keszeg Vilmos: Köszöntöm a szerzőt. Népújság 1999. március 6.
  • Kiss Erika: Az erdélyi szokáskutatás újabb eredményei. Erdélyi Múzeum 1999/3-4.
  • Szász István Tas: Vadasdi krónika. Gondolatok egy székely falu helytörténeti adatainak olvasásakor; Székelyföld 2011/8
  • nmk [Nagy Miklós Kund]: Sápadt fényben gyertya ég. Népújság 2013. június 29.
  • Nemes Gyula: Székely Ferenc– Harangszó a szélben (könyvismertető). Központ 2015. május 7-13.
  • Szentgyörgyi Zsolt: Székely Ferenc kötetbemutatója Szászrégenben. Élő Székelyföld 2016. február 24.

ForrásokSzerkesztés