Széll Ákos

(1845–1903) ügyvéd, közjegyző és országgyűlési képviselő

Dukai és szentgyörgyvölgyi Széll Ákos (Hódmezővásárhely, 1845. szeptember 14.Buziás, 1903. június 4.) ügyvéd, közjegyző és országgyűlési képviselő, Széll Farkas jogász és Széll Lajos orvos testvére.

Széll Ákos
Született1845. szeptember 14.
Hódmezővásárhely
Elhunyt1903. június 4. (57 évesen)
Buziás
Állampolgárságamagyar
HázastársaGyenes Mária (1847-1924)[1]
Foglalkozásaügyvéd,
közjegyző,
országgyűlési képviselő
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1887. szeptember 28. – 1892. december 13.)
SablonWikidataSegítség

Dukai és szentgyörgyvölgyi Széll Sámuel református lelkész és nagybesenyői Bessenyey Anna fia. Tanulmányait szülőhelyén, majd a pesti egyetemen és a nagyváradi jogakadémián végezte. Itt Teleszky István ügyvédi irodájában volt gyakorlaton. Az ügyvédi oklevelet 1868 márciusában szerezte meg s egy évig Makón ügyvédkedett. 1867-ben Csanád vármegyénél tiszteletbeli aljegyző, 1869-ben első aljegyző, 1870-ben főjegyző lett és e hivatalát 1876-ig viselte. Ekkor ügyvédi irodát nyitott Makón, azonban folytatta a közigazgatás minden ágában működését, a megyénél folytonosan tagja volt a közigazgatási bizottságnak, az állandó választmánynak alelnöke. Makó városánál az iskolaszéknek közel 20 évig elnöke volt; a református egyháznál presbiteri, egyházmegyei, főjegyzői, tanácsadói és egyházkerületi képviselői tisztet viselt. Az aradi és csanádi egyesült vasutak kezdeményezésében és létesítésében részt vett és annak jogtanácsosa volt. A képviselőháznak 1887-ban lett először tagja, azután a nagylaki (Csanád megye) kerületet mint szabadelvűpárti képviselte 1892-ig. Ekkor szegedi királyi közjegyzőnek nevezték ki.

Költeményeket írt az 1860-as évek elején a Vasárnapi Ujságba, a Hölgyfutárba (1864. II. 14., 21. sz.); cikke a Balaton-Füredi Naplóban (1861. 16. sz. Emlékbeszéd Petőfi Sándor felett Marosvásárhelyt); Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.

Alapította és szerkesztette Csanád megyében az első hírlapot, a Maros című hetenként kétszer megjelent politikai lapot) 1870. október 2-tól 1872 végéig és 1878-tól ismét Makón.

Házassága és leszármazottjai

szerkesztés

1870. szeptember 30.-án feleségül vette Gyenes Máriát (1847-1924), Gyenes István (1815-1884)[2] és Miller Terézia lányát.[1] A házasságukból született:

  • Széll Erzsébet (1880 - † ?)
  • Széll Ákos (1883 - 1935)

További információk

szerkesztés
  • Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez. Szeged, Csongrád Megyei Levéltár-Móra Ferenc Múzeum, 1992.
  • Nemes családok. (Szerk. Pettkó Béla és ifj. Reiszig Ede). Bp., Magyar Heraldikai és Geneológiai Társaság, 1905.
  • Új Országgyűlési Almanach 1887-1892. Szerk. Sturm Albert. Bp., Ifjabb Nagel Ottó, 1888.
  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.